Asszonyfarsangot tartottak a böjt előtt Szentbékkállán

A húshagyó hétfő időpontja aszerint változik, hogy az adott évben éppen melyik napra esik húsvét. Attól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni hétfő, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhatodik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma február másodika, a legkésőbbi pedig március nyolcadika. 

A húshagyó hétfő a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó előtti nap a keresztény egyházi évben. A név is a böjt kezdetére utal, azaz másnap lehet utoljára húst fogyasztani. A szentbékkálliaknál húshagyó kedden korábban a férfiak vonultak fel a pincékbe bort kóstolni, ők azonban kevésbé voltak kitartók a hagyomány őrzése terén, mint az asszonyok. A gyengébb nem képviselői csupán egyetlen alkalmat hagytak ki az elmúlt évtizedekben, amikor a koronavírus miatt nem volt ajánlott találkozniuk. 

Idén viszont újra összegyűltek, hogy a szokásos batyus esten egy jót vacsorázzanak, beszélgessenek. Minden évben más a vendéglátó, ezúttal Orbánné Erzsire került a sor, aki a vendéglátás érdekében még az orvosi vizsgálatokat is elhalasztotta. Az esten az asszonyok megbeszélték, hogy melyikükkel mi történt, mióta nem találkoztak, kinek született unokája, dédunokája, miként cseperednek a gyerekek, gyarapszanak a családok. Főszerepet kapott mint téma az egészség fontossága, és természetesen megemlékeztek az asszonyok azon társaikról is, akik már nem ünnepelhetnek velük. A bőséges vacsora, a töltött és fokhagymás bundában sült húsok, a majonézes saláták és a választékos italkínálat mellett szerepet kaptak a vendégek készítette házi sütemények. Nagy sikere volt a mákos csokitortának, az aprólékos gonddal készített teasüteményeknek, kapós volt a hagyományos hájas tészta, a házi krémes, a kókuszkocka, a mézes lapos kévés szelet, a vendégváró süti, és az elmaradhatatlan pirított mandulának idén újra nagy keletje volt.