Megkezdődött a pollenszezon

A következő napokban a pollenterhelés várhatóan jelentősen felerősödik, egyre több tavaszi allergén pollenszórása indul el vagy éri el a tüneteket okozó, vagy még magasabb koncentrációt, közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Hozzátették, a nyár pollenkoncentrációja jellemzően a közepes-magas tartományban alakulhat. A ciprus- és tiszafafélék, a kőris, a fűz és a gyertyán virágporának koncentrációja országosan közepes, a juharé alacsony-közepes, míg a mogyoróé, a szilé és az égeré jellemzően alacsony szintet érhet el. 

A szénanátha öt jellemző tünete az orrfolyás, a tüsszentési rohamok, a szemviszketés, a könnyezés és az orrdugulás: ha ezek együtt jelentkeznek, jó eséllyel pollenallergiáról van szó, emelte ki Naményi Miklós, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet főorvosa. Hozzátette, a pollenszezon február végétől őszig tart, ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy akik allergiások egy növény pollenjére, előbb-utóbb további pollenek esetében is megjelennek náluk a szénanáthás tünetek. A szénanátha megállapítása legtöbbször bőrpróbával történik, a vérvételt – amelynek során az ellenanyagok szintjét vizsgálják – inkább azok esetében ajánlja a főorvos, akiknek az átlagosnál érzékenyebb a bőre. 

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az allergiás tünetek a pollenszezonon kívül is előjöhetnek az úgynevezett keresztreakció miatt: ez azt jelenti, hogy bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök elfogyasztásakor a szervezetünk az anyagok hasonló kémiai szerkezete miatt „összekeveri” azokat, és például a parlagfűre érzékeny emberen a sárga- vagy görögdinnye fogyasztásakor is megjelennek a szénanáthás tünetek. 

Naményi Miklós kiemelte, az orrdugulásra sokan használnak orrspray-t, azonban fontos betartani a betegtájékoztatóban írtakat: az általában recept nélkül kapható orrspray-k huzamos ideig történő használatával ugyanis azt kockáztatja a beteg, hogy károsodik a szaglása. Ezért is nem szabad egy hétnél tovább használni ezeket, szögezte le a szakember. A pollenallergia kezelésének továbbra is két lehetséges módja az antihisztamin tartalmú készítmények szedése vagy az allergénspecifikus immunterápia – amely nem tüneti gyógymód, hanem segítségével az immunrendszer megtanulja elviselni a tüneteket kiváltó allergén jelenlétét –, az utóbbit azonban továbbra sem finanszírozza a társadalombiztosítás. 

Naményi doktor felidézte, bár a közvélekedésben elterjedt, hogy a szénanátha asztmához vezethet, ezt a tudományos eredmények nem támasztják alá, ugyanakkor a krónikus nyelőcsőgyulladásra (refluxra) jellemző tünetek gyakrabban fordulhatnak elő a pollenallergiával küzdőknél.