Ábel atya a szentatya magyarországi szentmiséjéről

Elsősorban Ferenc pápa személyisége hatott rá és szerinte mindarra a sok emberre, aki hallgatta őt. Ábel atya úgy véli, nemcsak a szokásos egyházfői barátságosságot közvetítették szavai, hanem az atyai ölelés érzését is. 

"Személyesen kötődik a magyarokhoz, aminek az alapja, hogy Buenos Airesben két magyar, neveléssel foglalkozó angolkisasszonytól, két menekülttől sok szeretetet kapott annak idején. Azért minden magyarnak hálás. Többször is kifejezésre juttatta a szertartás során népünk iránti szimpátiáját. Fővárosunk hídjai kapcsán pedig hasonlatot vont. Arra bíztat bennünket, innen hív minden európait arra, hogy a népek egymás közt hidakat építsenek, ahogy a magyarok Buda és Pest partjait összekötötték. A béke, a testvériség megélése hangsúlyt kapott beszédében. Természetesen az Ukrajnában folyó háború is szóba jött, a szentatya kiemelte, hogy az ukránokat és az oroszokat is magához közelinek érzi, a békéért könyörgött. Erőteljes gondolatként jelent meg még a homíliában az ajtó, mint szimbólum. A szentírás jó pásztorról szóló részét idézte fel, miszerint Jézus azt mondta, ő az ajtó, és aki rajta keresztül megy át, az üdvözül. Ennek magyarázatakor a pápa arra szólított fel bennünket, legyünk mindannyian nyitott ajtók, befogadók, ahogy az egyház befogadja többek közt a szegényeket és a hittől távol kerülőket is, ugyanakkor lépjünk is ki az ajtón, ahogy Jézus az emberek közé vitte a szeretetet."