A szajkó szerepét kell átvennünk

2023.09.09. 19:00

A fák, fajaik költözésénél most nem elég a régi rutin

Az erdő szénakkumulátor, az erdészek jövőkutatók. A fa felhasználása az építészetben, a lakberendezésben nemcsak divat, hanem szükségszerűség, a holtfák az ökoszisztéma hajtóanyagai, a mikroorganizmusok ebédlőasztalai – az embernek életbevágó megállapítások kerültek terítékre a Bakony szívében, Porva-Szépalmapusztán.

Rimányi Zita

Múlt, jelen és jövő klímazónáiról beszéltek szakemberek a Szépalmán megtartott konferencián, az erdők gyors reagálásának segítéséről ott, ahol szerepük láthatóan nyilvánvaló

Fotó: Rimányi Zita/Napló

A Bakony a mi otthonunk projektje keretében szervezett a Veszprém Vármegyei Önkormányzat a helyi kötődést erősítő konferenciát a témához illő helyszínen, a Kőris-hegy közelében. Eloszlatták többek közt azt a tévhitet a szakemberek, hogy a klímaváltozásra mindig a ligettelepítés erőltetése a megoldás, például egy kavicsos parkolóban. Ugyanakkor hangsúlyozták: a széndioxidot megkötő erdők egyben azt tárolják is, akkor is, ha a kivágott fát bútorokhoz, építkezésnél használják. Ez a tartósított szénmegkötés, ami segít a klímavédelemben, s ezért van egyensúlyban a kibocsátás és a megkötés az érintetlen esőerdőkben, ahol helyben bomlanak le a kiöregedő fák, így az ökoszisztéma hajtóanyagai, táplálékai mikroorganizmusoknak. Ezt a fajta ételt veszik el tőlük hazánkban sokszor.
Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója elmondta, hogy olyan gyors a klímaváltozás, ötven év alatt ezer kilométernyit halad északra féltekénken a melegebb éghajlat. Hazánkat eléri a bulgáriai klíma, így a régi rutin nem működik, erre nem tud kellőképp gyorsan reagálni a természet. A fafajok északabbra költözésének gyorsítása érdekében például a szajkók szerepét kell átvennie az embernek, a spontán átrendeződésre most nincs idő, az nem ér el fél évszázad alatt ezer kilométeres ugrást. A finom termőhely-előrejelzés alapozza meg az alkalmazkodást erdőtelepítésnél, -felújításnál, az erdészeknek száz év távlatában kell gondolkodniuk. Például a bükk aszály miatti gyors állapotromlására az lehet a válasz, hogy délebbről szárazságtűrőbb, hazánkban őshonos fajokat hozunk helyükre, kocsánytalan tölgyet, csert elegyítve – ez klímavédelmi beruházásnak tekinthető. 

Fotó: Rimányi Zita/Napló

Imre László, a vármegyei önkormányzat jegyzője arról beszélt, hogy a városok zöld- és kékzónáinál hasonlóképp gyors alkalmazkodás szükséges, a vízmegőrzés, a fafajválasztás ad többek közt feladatot a megváltozott körülmények között. Vizsgálatot kértek erre vonatkozóan és a kivitelezhető megoldások jó gyakorlatainak próbaprojektjeire készülnek. Ugyanakkor ez nem csak pénz, hanem szemléletváltás kérdése – jegyezte meg. A szépalmai rendezvény megtartását a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatta. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában