A tragikus aknavetőcső-robbanásra emlékeztek

A program reggel a várpalotai Kossuth-laktanyában indult, ahol az összegyűlt emlékezők előtt Székely István őrnagy, az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság koordinálő főnökségének főnöke idézte fel a tragikus esemény körülményeit és a tűzparancsot követő robbanás részleteit. 1994. július 25-én a 108. Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár tüzéralegysége érkezett kiképzési feladatra a Bakonyba. A vizsgafeladatok végrehajtása közben, kora délután azonban az egyik aknavető csöve úgynevezett rátöltés következtében felrobbant. A baleset következtében négyen vesztették életüket, köztük a várpalotai Kránitz Antal őrnagy, aki nem a helyszínen, hanem később a kórházban hunyt el. Ezt követően a megjelentek, köztük az áldozat családja, a várpalotai önkormányzat, az alakulat, valamint a Gábor Áron Nyugállományúak Klubja képviselői helyeztek el koszorúkat az emlékhelynél.

A megemlékezés következő helyszíne a Bakonykúti (Csörlőházi) Kiképzőbázis volt, ahol a tragédia helyszínétől nem messze még 1995-ben az akkori lőtérparancsnokság, illetve a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége által állíttatott emlékműnél a várpalotai alakulat egykori parancsnoka, Hajnal István nyugállományú vezérőrnagy kiemelte, az elhunyt katonák emléke figyelmeztessen valamennyiünket arra, hogy a katonai szolgálat veszélyekkel járhat.

A koszorúzást követően a Tésre vezető út mellett található, vitéz Csörgey Károly tiszteletére állított emlékoszlopánál folytatódott az esemény. Elhangzott, a néhai tábornok a hajmáskéri kiképzőbázis parancsnoka volt. 1928-ban egy titkos fegyverkísérletben légvédelmi ágyúkat próbáltak ki. Először vízszintesen lőttek, ahol még rendesen működött az ágyú, majd hatvanfokos szögben felemelték és az elsütés pillanatában a gránát a csőben robbant. Csörgey tábornok a helyszínen életét vesztette két főtiszttel és négy katonával együtt.