2024.08.08. 21:00
Egyre csak nő az aszálykár
Míg a július 15-i kezdőnappal indult 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága, amely így augusztus elejére összességében elérte a 75 ezer hektárt – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több mint egymillió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentőfelületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el – tette hozzá.
Fotó: Mediaworks
Az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de nagy kiterjedésű kárt jelentettek már Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is. Az aszálykárok mintegy 80 százalékában a kukorica és a napraforgó érintett, a siló- és a csemegekukorica esetében is komoly méretű károkat tapasztalhatunk. Feldman Zsolt hozzátette, az agrárkárenyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak.
Az idei évtől uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jóval nagyobb, 34,8 milliárd forint áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában.
Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 milliárd forintot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára, de ennek az összegnek eredetileg csak a negyede állt rendelkezésre az alapban, a különbözetet a kormány biztosította – hangsúlyozta az államtitkár.
Feldman Zsolt felidézte, 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, százszázalékos kárt szenvedett kukoricatermelő hektáronként akár 250 ezer forint kárenyhítő juttatást is kaphatott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással is rendelkező gazdálkodó is egy hektárra vetítve 60 ezer forint kifizetésre vált jogosulttá. A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként.
Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa még július közepén azt mondta a Világgazdaságnak, hogy ha egy héten belül nem érkezik legalább 20-25 milliméter csapadék, akkor a 2022-es aszály következményeihez hasonló károkkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak.
Túl gyakran változtatjuk a talajt?
A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban – derült ki az ELTE kutatásából. A 2022-es aszályt elemezve a kutatók közölték: az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül „robognak át” az Alföldön. Emellett a légkörből hiányzik a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jön létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lenne. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradnak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
