2024.09.30. 20:00
A vértanú maradványai a várba költöznek
„Ez az origo. Innen indult minden” – tárja szét a karját a város első embere a Szent Mihály Főszékesegyházban. Porga Gyula szubjektív tárlatvezetése is innen, a város alapításának sarokkövétől indul.
Fotó: Forgács Bernadett
Hiszen a veszprémi vár az államalapítással egyidős – egyes források szerint még korábbi is lehet –, s fundamentuma a katolikus egyház, a főszékesegyházzal a Magyar Királyság első püspökségi székhelye, s a legrégebben alapított vármegye. Valamint Veszprémben kezdte meg működését a Magyar Királyság első egyeteme – mindez elég ok arra, hogy a veszprémi érsekség Szent Mihály-ünnepére érkező látogatók a bazilikából induljanak erre a bizonyos szubjektív tárlatvezetésre Porga Gyula polgármesterrel.
A város első embere nem vállalkozik történelmi fejtegetésekre, de nagy vonalakban azért felvázolja a fent említett tényeket, valamint azt, miként is emelkedett ki az akkori Magyarország más régiói közül Veszprém az aktív hitélet és a magas színvonalú oktatás révén. Az Árpád-kor volt a város első aranykora, emeli ki Porga Gyula, majd azzal folytatja: a következő kiemelkedő időszaknak a város történelmében a barokk kor számított. Azzal, hogy Volkra Ottó püspök megalapította a piarista gimnáziumot, az azt megelőző történelmi korokban megrogyott város ismét elindult a szellemi fejlődés útján. A piarista szerzetesekkel, a vonzásukban érkező tudományos elit ismét kiemelte Veszprémet a környező városok közül, s a vár mai épületeinek nagy része is ebben a virágzó korszakban épültek. A megkezdett munkát Padányi Biró Márton, majd az őt követő egyházi vezetők folytatták. Ma pedig Udvardy György érseknek köszönhetően ismét óriási vállalkozás színhelye a vár – köti össze a régi korokat a maival Porga Gyula, felidézve: összesen 18 történelmi épület újul meg a többéves beruházás ideje alatt. A vállalkozás különlegessége s egyben nehézsége is, hogy a felújítási munkálatokat egy időben végzik, hangsúlyozza, elismeréssel adózva a monumentális projekt elindítójának, Udvardy érseknek.
Porga Gyula személyes kötődése a főszékesegyházhoz igen egyszerű, tudjuk meg, ide jár vasárnap misére. Hozzáteszi, ebben az épületben minden alkalommal érezni az elmúlt korok súlyát és értékét. Összegezve mondandóját a polgármester azt emeli ki Veszprém történelméből, hogy sorsfordító pillanatokban olyan vezetője volt a városnak, aki egyben tudta tartani a közösséget, így biztosítva a fennmaradásukat.
Az érseki palotában a díszterembe vezet a polgármesteri vizit, ahol éppen befejeződött a mennyezeti képek restaurálása és először nézheti meg a nagyközönség Johann Ignaz Cimbal felújított alkotásait. A bécsi festő az 1770-es években készített alkotásának a művészettörténészek szerint több jelentésrétege is lehet, de erről érdemes a helyszínen meggyőződni. A 250 éves érseki palota díszterme után a metszetterembe megyünk át, ahol természetesen szó esik Mindszenty József érsekről, aki elsőként ismerte el Bódi Mária Magdolna hitbéli tevékenységét és nagyságát, s hogy mennyire ismert volt a mártír veszprémi érsek a világban, arról Porga Gyula így anekdotáz: Márfi érsek atya szokta mesélni, hogy Franciaországban, de máshol is a világban, ha bemutatkozott, hogy ő veszprémi érsek, a válasz mindig az volt: igen, ismerjük onnan Mindszentyt.
A polgármesteri tárlatvezetés az egykori piarista gimnáziumban folytatódik, mai nevén Szent Imre-templomban, amelynek egy része még felállványozva várja a felújítási munkálatokat. A templom 1823 és 1836 között épült klasszicista stílusban, s érdekessége, hogy a piaristák után a Magyar Honvédség templomaként működött, mint helyőrségi templom, alkalmanként itt tartják a hadsereg hitéleti eseményeit.
Az elöljáró elárulja, hogy a templom hamarosan Bódi Mária Magdolna kegyhelye lesz, mostani nyughelyéről, Litérről ide szállítják és itt helyezik el földi maradványait. Ferenc pápa 2024. május 23-án elismerte Isten Szolgájának Bódi Mária Magdolna vértanúságát. Bódi Mária Magdolnát, az 1945-ben – hitből fogadott tisztasága védelmében – vértanúhalált halt szent életű munkáslányt így boldoggá avathatják. A boldoggá avatási szertartás 2025. április 26-án lesz Veszprémben. Addigra a Szent Imre-templom is megszépül és az évszázadok során folyton változó funkciói után ismét kiemelkedő szakrális célokat szolgál majd.
Ezzel a szép gondolattal fejeződik be a polgármesteri vizit a várban.