2024.12.24. 11:30
Béke, remény és bizalom a jövőben
„A kultúránkban nem feltétlenül a korábban kialakult alapértékek vagy meggyőződés formálja a gondolkodást, hanem helyébe belépett a jólét, vagy az ideológia alapján működő kereskedelem. Ez nagy veszélyt jelent" – mondta Udvardy György veszprémi érsek karácsonyi beszélgetésünkben. Az ünnep üzenete a béke, a remény és a bizalom a jövőben.
A világ tudja-e, mit ünneplünk karácsonykor? Érsek atya hogy tapasztalja, Jézus Krisztus születésnapjára, a szeretet ünnepére, a béke esélyére vagy valami másra készülnek az emberek?

Fotó: Fülöp Ildikó
– Az igazi tartalma az ünnepnek megkívánja, hogy az ember gondolkozzék, döntéseket hozzon, s úgy akarjon ünnepleni. Nagyon régóta látjuk a folyamatot, hogy a kultúránkban nem feltétlenül a korábban kialakult alapérték vagy meggyőződés formálja a gondolkodást, hanem helyébe belépett a jólét, vagy az ideológia alapján működő kereskedelem. Ez nagy veszélyt jelent. Én ódzkodom attól, hogy az ünnephez kapcsolódó emberi szokásokat megítéljem, hiszen az emberek jelentős része elfogadja, hogy ilyen az ünnep. Pedig nem. Napjaink jelensége azonban messze túlmutat a vásárlási szokásokon, ez teljes mértékben egy kulturális jelenség, amelytől nem lehet elvonatkoztatni.
Az ünnep értéke a béke és a remény
Az egyháznak kell ebben tenni valamit? Erőteljesebben hangsúlyozni az ünnep eredeti jelentését, jelentőségét?
– A legtöbb egyházi ember, közösség, család próbálja ennek az ünnepnek a lényegét megragadni és átadni gyermekeiknek, akik nagyon fogékonyak rá. Átadni a gyermekeinknek, közösségeinknek a hagyományt – ez a mi feladatunk is. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet összefügg a kulturális és vallási tradíciók meggyengülésével is. A folyamat, amikor egy értéket, ünnepet, szokást átadunk a következő generációnak, és az meggyengült, mert automatikussá vált, így befolyásolhatóvá is vált. Látni kell, hogy nagyon régóta nem a hagyományosan kidolgozott fogalmi és tartalmi rendszerek működnek, amelyek alapján tudtunk kommunikálni vagy ünnepet szervezni. Ezeket új szokások írják át. Ugyanazt mondjuk, de már nem azt jelenti, mint korábban. Távolságok, szakadékok alakulnak ki, s ezek az ünnep kapcsán még jobban megmutatkoznak. Az ünnep tud szép, objektív vagy fájó is lenni, attól függően, milyen emlékek éltetnek, milyen elvárások, emlékek kötődnek hozzá. De valóban, az egyháznak határozottabban kell hangsúlyoznia az ünnep értékét, s nemcsak ebben, hanem minden másban is sokkal tudatosabban kell élnünk nekünk, keresztényeknek.
Békétlenség, háborúk, agresszió, bántalmazás – a hívő ember is elbizonytalanodik, mit is gondoljon ezekről. A hite a megbocsátást, az elfogadást diktálja, miközben az egész társadalmat megosztják és felháborítják a felszínre kerülő erőszakos, életellenes cselekedetek. Meg tudok-e bocsátani egy 11 éves kisfiú gyilkosának? Meg tudom-e állni, hogy ítélkezzek? Vagy csak vasárnap, a mise alatt vagyok jó keresztény? A lelkekért vívott háborúban hogy áll az egyház?
Honnan vesszük a bátorságot az ítélkezésre?
– Könnyű a háborút fizikai okokból eredeztetni, néhol ez igaz is, de sajnálatos módon mindez beszüremkedik az emberi kapcsolatokba is. Nehéz működtetni egy társadalmat, ha a bizalom tűnik el. Ezért is óriási üzenete a karácsonynak, hogy a mi méltóságunk, a mi kapcsolataink, a mi céljaink nem értelmezhetők csupán az emberi kapcsolatainkból, hanem a mi méltóságunk onnan eredeztethető, hogy az Isten jóra teremtett minket. Az Isten jóra teremtett engem, a családtagomat, a szomszédomat, a munkatársamat. Isten jóra teremtett minket. Létezik bűn az emberi szabadság és gyengeség okán, de a méltóságunk ennél sokkal nagyobb. Nehéz feladat, hogy a társdalomban egyszerre legyen jelen az igazságosság, a törvény szigora, s mindenki tegye, ami a felelőssége, s ugyanakkor ne engedje, hogy az ilyen tragédiák szétzilálják a közösségünket. Ha ez ember ítélkezik, abból mi lesz? Honnan és mi alapján vesszük a bátorságot az ítélkezésre? A mi céljaink nem értelmezhetőek csupán az emberi kapcsolatainkból, a Teremtő alkotott minket és az örök életre hív mindannyiunkat. Karácsony arra is esélyt ad, hogy belássuk: ember, ezt a magad erejéből nem tudod megoldani. Ezért lesz az Isten fia emberré: belép a mi életünkbe, ugyanazt éli, mint mi. Születéssel, bizonytalansággal, meg nem értéssel, s lehetne sorolni, de ezen körülmények között is, mindvégig megőrzi a méltóságát, megőrzi a jóakaratot, mert ismeri az Atya jóságát. Mindig úgy dönt, ami az Atyával való kapcsolatából fakad. Karácsony üzenete ezért az, hogy Ő éli a mi életünket, de bevon minket az Atyával való kapcsolatba. Ezért van az embernek esélye bármikor változtatni az életén. S ugyanígy az egyénnek és a társadalomnak is. Ha nem ez a reményünk, akkor úgy járunk, ahogy azt XVI. Benedek pápa mondotta: „a mai ember a hosszú távú reményét felcseréli rövid távú reménykedésekkel”. Ezt jelenleg a gazdag, nyugati kényelemben élő ember tudja megtenni, mert akinek a választása élet-halál kérdése, vagy a család megélhetése, felelős döntést kénytelen hozni.
Az egyház növekszik a Szentlélek által
Régóta elvárás, hogy az egyház kiálljon bizonyos ügyekben, nyíltabban kommunikáljon. Mi a véleménye erről?
– Érdekes szituáció, mert abba a helyzetbe szorították bele az egyházat, hogy őskövület és nem változik. Kétségtelen, hogy az egyháznak van egy adott korhoz, kultúrához kötődő megjelenése. Ugyanakkor határozottan növekszik és fejlődik is, a Szentlélek által. De most inkább arról van szó, hogy olyan társadalmi változást akarnak az egyházra ráerőltetni, ami nem természete. Ez nem azt jelenti, hogy az egyházban minden rendben van. Nem. De az a fajta „nyitás”, amit emlegetnek, az nem a lényege. Olyasfajta nyitást, ami segíti az embert a növekedésben, segíti az embert a felelős döntések meghozatalában a hétköznapjaiban, segíti az embert a felelősségvállalásban, az egymás iránt megnyilvánuló szeretetcselekedetekben, az evangélium alapján szerveződött közösségi élet megtapasztalásában, én is támogatok.
Karácsony üzenete ezért számomra ez: tudjunk bízni egymásban, tudjunk tudatosan élni, teremtsük a békét, és ne engedjük, hogy a békétlenség és a bizalmatlanság szétzilálja az életünket.
Öröm és szépség az egyházban
Milyen eszközei vannak ehhez az egyháznak?
– A mai ember számára egyre vonzóbb a szép liturgia: ott ráérez arra, hogy ez túlmutat önmagán. Így tekintek továbbá az oktatási intézményeinkre, az idősellátásra is. Növekszik az igény az egyházi házasságra is. Ilyen eszközként tekintek a vasárnapi misékre, ahol Isten igéjét hallgatjuk – ebben még változnunk kell, többet kellene beszélni Isten igéjének erejéről. Nagyot kell fejlődnünk abban, hogy akarjunk küzdeni a hitünkért, a jóért, akarjunk küzdeni a bizalomért. Megszoktuk, hogy jó körülmények vesznek körül minket, sőt úgy érezzük, ez jár nekünk… újra küzdenünk kell a jóért, a jóakaratért. Ebben segíthet az egyház.
Karácsonyi beszélgetés Udvardy György érsekkel
Fotók: Fülöp Ildikó/NaplóA Szentatya meghirdette jövőre a szent évet. Vannak, akik féltik az egyházat a kor kihívásaitól, mások szerint az egyházat korábban is érték támadások, különféle hatások, amiket túlélt. Érsek atya melyik véleményt osztja?
– A világban zajló folyamatok azt mutatják, hogy a jövőben sokkal határozottabban kell dönteni, hogy keresztény maradok-e. Európában eddig ez a kérdés ritkán került ilyen élesen napirendre. Ezt azonban a javunkra is tudjuk fordítani: dönthetünk újra és újra, napról napra a keresztény értékeink mellett. Ez azt jelenti, hogy az örök élet reményéből tudok és akarok másokkal együttműködni, az örök élet reményéből tudok és akarok nagylelkű és szerény lenni, az örök élet reményéből tudok és akarok szabad lenni a jóra és a jóakaratra, és sorolhatnám a keresztény erényeinket. A változások között a társadalomban mindig is a legszűkebb közösségekben tud a legtermészetesebben a krisztusi élet megmaradni: a családban és az iskolákban.
Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása ajándék
Örömteli készülődésünk adventben Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása. Hol tart a folyamat, hogyan készülünk a nagy napra?
– Igazi öröm, hogy a szent évben kerül sor a boldoggá avatásra. A szent év mottója „A remény zarándokai vagyunk”, ez azt is hordozza, hogy úton vagyunk, a remény hitében indulunk el, és együtt indulunk el. Így készülünk a boldoggá avatásra is. Április 26-án hirdetjük ki Veszprémben a boldoggá avatási dokumentumot az ünnepi szentmise keretében. A hat hónapos felkészülési időszakban Bódi Mária Magdolna erényeit emeltük ki: a természetszeretetet, a céltudatosságot, a reményt, a kreativitást, a derűt, a bátorságot, az örömöt és az erőforrásait. A krisztusi szeretethez talán ezek a legkiemelkedőbb erények. Ezeket mindannyian értjük és vágyjuk. Magdi közel van hozzánk. Aki megismeri, megszereti. Ezért meg szeretnénk ismertetni őt egyre jobban: lelki felkészüléshez egy füzetet adtunk ki, Rómában lesz egy kiállítás Magdiról, de ezt a kiállítást hazánk területén közel 20 helyre juttatjuk el ezekben a napokban. Különféle imaalkalmakat, imaórákat, lelkigyakorlatokat szervezünk, könyveket adunk ki, elindult október 26-án a Magdiról szóló honlap, kihívásokat is megfogalmazunk a bátraknak, utazókavicsot indítottunk útjára, és természetesen szervezzük az ünnepet, amire körülbelül 12-15 ezer embert várunk. Méltó ünnepség lesz külső megjelenésében és lelki felkészülésben is, előző nap például egész éjjel szentségimádás lesz. Nagyon várom, hogy milyen ajándékot rejteget ez az ünnep a fiatalok és mindannyiunk számára.
Érsek atya, mi az idei karácsony üzenete?
– Béke. Remény. Nagy bizalom és bátorság a jövőben.
