Erdő Péter: Mindszenty örökségében a vallás, az engesztelés és a politika összekapcsolódik

Erdő Péter elmondta, Mindszenty bíboros életében és tanúságtételében a vallási motiváció, az engesztelés és a politikai tevékenység összekapcsolódik. A bíboros megjegyezte, szerinte a Mindszenty Józsefről napvilágot látott bőséges történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól, a szerzők szándékából adódó egyoldalúságoktól. Kevés figyelmet kapott viszont az a kérdés, hogy Mindszenty működésében, külső cselekedeteiben milyen súllyal jelentkezett vallási élete és meggyőződése. Enélkül ugyanis tevékenységének pusztán vagy túlnyomóan politikai megközelítése torz és nem reális képet eredményez. 

Erdő Péter beszélt arról is, hogy az engesztelés a vallások történetében a bűn enyhítésének útjaként jelenik meg. Kultikus cselekmények, imák, áldozatok, rituális mosdás, tárgyak megmosása szolgál gyakran az engesztelés eszköze gyanánt. Az Ószövetségben a bűn Isten akarata iránti engedetlenség. Az Újszövetségben Krisztus keresztáldozata a világ bűneinek engesztelése. 

– A keresztény hit összefüggésében elsősorban a vértanúság teológiája állítja a középpontba az engesztelés gondolatát. A keresztény élet Krisztus szenvedésében való részesedést is jelent. Az egyház történetében később a vezeklési gyakorlat és a Jézus Szíve tisztelet ugyancsak az engesztelő magatartás megélését fejezte ki. Ebben a tiszteletben magát Krisztust is engeszteli a hívő azért az emberi közönyért, amelyet oly sokan tanúsítanak szeretetének nagy műve iránt. A Jézus Szíve iránti imádó tisztelet azonban szorosan összetartozik annak megfontolásával, hogy mi, emberek mennyire rászorulunk Krisztus engesztelő irgalmára – fogalmazott a bíboros.

Szűz Mária szellemében

Erdő Péter hozzátette: közismert, hogy már Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése előtt terjedni kezdett egy sajátos magyarországi engesztelő mozgalom. Ennek a jellege erősen összekapcsolódott Szűz Máriának mint a világ győzelmes királynőjének tiszteletével.

Mindszenty az engesztelésre is tekintettel hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kegyelem állapotában éljünk, mert csak a halálos bűntől mentesek vezekelhetnek és engesztelhetnek másokért. Ez az engesztelő lelkiség tükröződik a püspöki konferenciának abban a körlevelében is, amelyet Mindszenty által ihletve adtak ki 1946 karácsonyára. A körlevél szól a felvidéki magyarság kitelepítéséről, a magyarok üldözésről, az éhezőkről, a koldusokról, a betegekről.

Politikai szándék nélkül

Erdő Péter szólt egyebek mellett arról is, hogy a püspökkari körlevél szövegéből egyértelmű, hogy nem politikai szándék fejeződik ki benne, hanem az a hívő meggyőződés, hogy az engesztelő imádság révén Isten megkönyörül rajtunk, és enyhíti népünk sorsát. Mindszenty a már említett, 1946. február 11-i egyházmegyei körlevelében foglalkozik a párizsi Sacré Coeur templom példájával is. Mindszenty szerint minden templomnak az engesztelés színhelyének kell lennie. Az imádkozó lelkiség az emberi élet és a történelem természetfeletti szemléletével jár együtt, annak kifejezője. Külön hangsúlyozza a rózsafüzér, a keresztviselés, a szentmise és a szentgyónás engesztelő értékét. A körlevél hangvétele már-már drámai: kijelenti, az engesztelők tartják fel az emberiség felett a bűntől és Isten haragjától elsötétült égboltot.

Mindszenty 1948. január 7-én saját kezűleg írt és aláírt végrendeletében mondanivalóját két részre osztja. Az első részben kifejezetten lelki kérdésekről szól. Mindenkinek köszönetet mond, mindenkinek megbocsát, és alázatosan bocsánatot kér mindenkitől. A végrendelet lelki részének lezárásaként pedig kijelenti, az engesztelés ne lanyhuljon, hanem inkább erősödjék Szűz Mária tisztelete szellemében. Mindszenty a magyarországi engesztelő mozgalom ügyében óvatos, lelkiismeretes módon járt el, viszont magának az engesztelésnek feltétlen híve volt. 

Erdő Péter: A vallás eligazítást ad az embernek

Egy másik témában Mindszenty közéleti szerepvállalása is szóba került. Erdő Péter feltette a kérdést: Miért foglalkoznak a katolikus püspökök, de gyakran az ortodox és más keleti egyházak püspökei is városuk, országuk, népük olyan ügyeivel, amelyek nem kimondottan vallási jellegűek? Szerinte azért, mert a világnézet, a vallás a gyakorlatban is következményekkel jár. A vallás hivatása, hogy eligazítást adjon az emberek életében. Nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad eligazítást az embernek. 

– A püspök szerepe a tanúságtétel és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között – emelte ki a bíboros. 

Erdő Péter kiemelte: Mindszenty bíboros ősi szerepének igyekezett megfelelni, de közben mély és személyes vallási meggyőződése vezette, miközben különösen fontos és központi gondolata volt az engesztelés szükségessége.