2025.01.23. 17:42
Bombariadó: felkutatható a levél forrása?
Gőzerővel kutatnak a bombariadó kiötlői után. Vajon felderíthető-e a bombariadót kiváltó fenyegetőző levél forrása? – kérdezte a veol.hu a veszprémi Pannon Egyetem szakértőjét.
Az eddigi adatok szerint országosan 268 oktatási intézménybe érkezett fenyegető levél. A bombariadó miatt eddig átvizsgált épületekben nem találtak robbanószert, de a magyar hatóságok az Interpollal is felveszik a kapcsolatot. A magyar kriminalisztika történetének legsúlyosabb közveszéllyel fenyegetését követték el azok, akik miatt csütörtök reggel több mint kétszáz iskolát kellett kiüríteni. Veszprém vármegyében is volt bombariadó az egyik iskolában. Egyes szakértői vélemények szerint a fenyegető üzenet arab szóvirágokat tartalmazott, de angol mondatszerkezetek magyarra fordítását tükrözi. Mindeközben a bombafenyegetés kapcsán terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt is feljelentést tettek a rendőrségen – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jelenleg közveszéllyel fenyegetés gyanújával folytat eljárást, de dönthet úgy, hogy terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt vizsgálódik majd tovább. Megkérdeztük a veszprémi Pannon Egyetem szakértőjét, felkutatható-e a fenyegetőző levél forrása.

Fotó: ORFK / Forrás: MTI
Bombariadó: elbújhat-e a tettes?
– Az eddig napvilágot látott információ alapján az e-mail küldőjének felderítésében nem lesz könnyű dolga sem a hatóságoknak, sem az IT-szakembereknek. Bárki számára elérhetők olyan technológiák és olyan, akár ingyenes szolgáltatások is, amik megkönnyítik az elrejtőzést az interneten, akadályozza a visszakereshetőséget, ellehetetleníthetik a letagadhatatlanság, a sértetlenség, és a rendelkezésre állás biztosítását. Ezek a fogalmak együtt biztosítják az információk biztonságát és megbízhatóságát az informatikai rendszerekben. Ezek hiányában kiváló eszköz kerül a rosszindulatú cselekményt elkövetni szándékozók kezébe. Tipikusan olyan eszközökről van szó, melyet az emberiség jó céllal hozott létre, de mint nagyon sok más vívmány, ezt is fel lehet használni ártó szándékkal is – magyarázta a veszprémi egyetem informatikai igazgatóságának igazgatója.
Marton Gábor hozzátette: az elektronikus levelezés ma is ismert formája 1971-ben jött létre. A napjainkban alkalmazott formája technológiai oldalról nézve gyakorlatilag alapjaiban megegyezik az akkor létrehozottal. Ugyan számos fejlesztésen esett át, új biztonsági funkciókat építettek be az elektronikus levelezéssel való rosszindulatú visszaélések kiküszöbölésére, de ezek használata nem kötelező.
– Számos elektronikus levelezést biztosító szolgáltató létezik, amelyek ingyenesen kínálnak postafiókot bárki számára. Nem kell az e-mail-cím létrehozásához személyes adatot megadni, a legtöbb esetben a személyazonosság igazolása sem szükséges. Sőt, olyan szolgáltatások is elérhetők, ahol "eldobható", "egyszer használatos" e-mail-címek hozhatók létre. Az eddigi sajtóértesülések szerint ezeket a leveleket is egy pár órája létrehozott címről küldték ki az iskoláknak – szögezte le az egyetem informatikai igazgatója.
Marton Gábor szerint a küldő beazonosításához támpontot adhat még az interneten az eszközök címzésére használt IP-cím. Amennyiben a cselekményre valamelyest is hozzáértően felkészült a támadó oldal, akkor az elkövetéskor használt informatikai eszköznek a levél küldésekor feljegyzett IP-címe sem fog tudni jó szolgálatot tenni. Ugyanis az interneten való elrejtőzéshez felhasználhatók VPN-megoldások, feltört számítógépek felhasználói fiókjai, melyekkel elérhető, hogy egy veszprémi kávézóban internetező eszköz IP-címét tekintve úgy tűnjön, mintha a Föld egy más pontján lenne.
– Ebből kifolyólag tisztán informatikai eszközökkel a küldőt felkutatni valószínűleg nem lesz könnyű, vagy egyszerűen lehetetlen küldetésnek nyilvánítható. Más nyomozati módszereket kell a hatóságoknak alkalmazniuk – foglalta össze a veszprémi egyetem informatikai igazgatója.