Érdekes bűnesetek a veszprémi Várbörtönben (képgalériával)

Czuppert Szilvia a bűnügyes munkájából fakadóan hiteles információkkal szolgálhatott számunkra. A Várbörtön Látogatóközpont kiállítása két részre bontható, először a bűnesetekről szóló tárlatot kell végignéznünk és -olvasnunk, hogy megérthessük az utána következő börtönélet szakaszt. Az első szakasz bűneseteinél az ítélethozatal, a kihirdetés és a végrehajtás is nyilvános volt. Általában a település legforgalmasabb részein hajtották végre az ítéletet, így a lakosság láthatta, mi vár a bűnösökre. A felvilágosodás korában, miután megépítették a börtönöket, a nyilvánosság többé semmit sem tudott a bezárt emberek sorsáról. 

Európa utolsóként működő várbörtöne volt a veszprémi, 2003 májusáig éltek benne fogvatartottak. A börtön háromszintes volt, a negyedik szinten működött a törvényszék, a bírósági alkalmazottak a mai napig ott dolgoznak. Miután a fogvatartottakat kiköltöztették, a törvényszék irattárrá alakította az alatta lévő két szintet. A látogatóközpont az első szinten működik. 

Magyarország 2004-ben vált az Európai Unió tagjává, de már 2000-ben elkezdtek komolyabban foglalkozni az emberi jogokkal, melybe beletartoztak a fogvatartottak jogai is. A magyarországi Helsinki Bizottság kijelölt minden megyében egy ügyészt, akinek végig kellett járnia az összes fogvatartási helyet, amiről jelentést kellett írnia. Az akkori várbörtönt alkalmatlannak találták, ezért a csatlakozás előtt építettek egy új börtönt, mely most is üzemel, és oda telepítették át az elítélteket. A várbörtön 57 fő befogadására volt alkalmas, azonban volt olyan időszak, mikor 200-250 fogvatartottat helyeztek el az intézményben. Az elítéltek között terjedt a rossz híre Veszprémnek, ezért előre féltek az ide érkezők. 

A várbörtön-kiállítás első része

A Várbörtön Látogatóközpont a 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül készült el, mivel a város szeretett volna valamilyen maradandót létrehozni. A kiállítás első szakaszában az 1600-as évekig tudunk visszamenni. A sötét középkorban általában testi büntetéseket hajtottak végre. Az első zárkában a bűn megítélése a téma, például az 1600-as években istenkáromlásért halálbüntetést is kiszabtak. Megfigyelhetjük a kiállítás során, hogy az évszázadok alatt mennyit változott a bűn fogalma, az emberek hozzáállása és az érte kiszabható börtönbüntetés. Például januártól, aki kommentben másvalaki halálát kívánja, egy évig terjedő szabadságveszéssel büntethető. 

A következő zárkában a börtönhelyzet változását tekinthetjük meg. Először tömlöckorszak volt, amikor földbe vájt üregekbe helyezték el az elítélteket. Abban az időszakban a statisztikák szerint tízből heten meghaltak, és olyanok is életüket vesztették a tömlöcökben, akik ügyében még nem hoztak ítéletet. A következő cellában Francsics Károly veszprémi borbélyinas története olvasható, aki azt az élményét írta le, mikor egy éjszakára a tömlöcbe zárták. Ezt követően megismerhetjük a fogvatartottak és az őrök helyzetét a börtönben. Az őröknek általában rosszabb volt a helyzetük, mivel egész nap mesterséges világításban dolgoztak. Csak a cellákon belül voltak ablakok, így a szellőztetéskor a fegyencek friss levegőhöz juthattak, de ebből az őrök csak a cellákból kiáramló bűzt érezhették. 

Ezt követően a szégyen elnevezésű zárka következik, ahol a pellengérről tudhatunk meg többet. Akkor állítottak valakit pellengérre, ha kisebb fajsúlyú bűnt követett el, például pletykált vagy tyúkot lopott. A pellengéren vallania kellett arról, hogy mit követett el, és az arra járók megdobálhatták, leköphették stb. Azonban, miután leszállt a pellengérről, többé senki sem emlegethette fel neki a tetteit, különben azt a személyt is pellengérre állították. Ezután Mária Terézia szabályzatát ismerhetjük meg a kínzásról. Abban az időszakban sokan haltak bele a kínzásokba, ezért létrehoztak egy törvényt arról, hogyan lehet szabályosan megkínozni valakit. Majd a betyárok története következik, azon belül is Milfajt Ferkó bakonyi betyár elfogatása. Ferkót kivégezték, és a mai Cholnoky-lakótelep közelében lévő Látó-hegyen akasztották fel a testét okulásul az embereknek. A legutolsó rész egy melléklelet volt a látogatóközpont létrehozásakor. Annak a mennyezete volt a várbörtön sétálóudvara, és már ígéretet kaptak arra, hogy a későbbiekben – miután elszállítják az iratokat a következő szintről – majd fel lehet menni oda, ahol megtekinthetjük a cellákat eredeti állapotukban.

A várbörtön-kiállítás második része

Amint áttérünk a börtönélet szakaszhoz a kiállításon, megnézhetjük, hogyan festett egy fogoly cellája a várbörtönben. A cellákban nem voltak angol vécék, csak küblik, amiket naponta háromszor ürítettek a folyosó végén, és mészhidráttal tisztították, szagtalanították. Zuhanyzók nem voltak, ezért lavórban mosakodtak. 1978-ban történtek felújítások, akkor kaptak a fogvatartottak angol vécét és radiátoros fűtést. A fűtés előtt a folyosó két végén lévő kályhával melegítették a fel a várbörtönt. 

Éjszakánként történt a zárkákon belül a hierarchia kialakítása, mely, amíg együtt voltak az elítéltek, fennállt. A fogvatartottaknak szigorú napirendjük és szabályaik voltak, például nem fekhettek az ágyra napközben. A börtönparancsnok és helyettese döntötte el, hogy kik kerülhetnek egy cellába, például bűntársak nem kerülhettek se egy helyre, se egymás melletti vagy egymással szembeni zárkába. Fogházba kerülnek azok, akik nem szándékos bűncselekményt követnek el, a fiatalkorúak és a kábítószeresek. Börtönbe azokat juttatják, akik lopnak, gazdasági bűncselekményt vagy rablást követnek el. Fegyházban a fegyveres rablók és emberölésért elítéltek élik napjaikat. Mára olyan telítettek a börtönök, hogy az ítéletet követően nem zárják be azonnal az elítéltet, hanem hazamehet, és később – miután felszabadult egy hely – kapja meg a levelet, melyben szerepel, hogy melyik börtönnél és mikor kell megjelennie. Kivételek ez alól a súlyos bűnesetek. 

A mai technológia lehetőséget ad a családtagoknak és barátoknak arra, hogy drónok segítségével a mostani börtönök sétálóudvarába ejtsenek különböző tárgyakat, melyeket nagy eséllyel nem vesznek észre az őrök. A teljes életfogytiglanra ítélteknek van lehetőségük arra, hogy 40 év után kérelmet adjanak be szabadulásukra. A veszprémi várbörtönből egyszer sikerült kiszöknie öt fogvatartottnak. Kifűrészelték a rácsokat, kötéllé alakították a huzatokat, és fényes nappal ereszkedtek le a várfalon. A járókelőknek azt mondták, filmforgatás zajlik, amit mindenki el is hitt. Négyüket két nap alatt elfogták, a Balaton-felvidéken nyaralókba törtek be élelemért. Az utolsót Monostorapátiban kapták el, mivel a falu lakosai gyanakodtak az idegen emberre. 

A fogvatartottak dolgoznak a börtönökben, saját élelmezésüket és megélhetésüket megpróbálják előteremteni a fogságban. 

• Szakmákat is tanulhatnak:
• például WC-papírt készítenek 
• és a rendőrök egyenruháját is ők varrják. 

Tanulmányaikat ingyen végezhetik, és hivatalos bizonyítványt kapnak a sikeres vizsga után.