A Viszkis rabló megjárta a veszprémi Várbörtönt (fotók)

„Remélem, hogy mindenki megtalálja majd a kijáratot” - így nyitott Ambrus Attila a zsúfolásig megtelt Várbörtön Látogatóközpontban. A Viszkis sohasem volt a veszprémi börtönben, és el is magyarázta, miért.

– Az ország talán legszigorúbb fegyintézetében, Sátoraljaújhelyen ültem 13 évet. Amikor 1999-ben megszöktem a Gyorskocsi utcából, akkor megkaptam a kor legszigorúbb zárkáját, aminek azóta én voltam az utolsó lakója. Ezt Magda Marinkónak építették, az idősebbek tudják, kiről van szó. Ha látták A bárányok hallgatnak című filmet Anthony Hopkinsszal, akkor sejthetik milyen volt ez a zárka. Egy golyóálló terrárium. Három ajtón keresztül néznek, csövön kapod a levegőt, az ablak le van sötétítve, nem látsz ki. Annyi szerencsém volt, hogy már reggel 9-kor tudtam, mi lesz az ebéd, mert a konyhán keresztül jött a cső, amellyel kaptam a levegőt – mesélte Ambrus Attila. Szerinte ilyen jellegű várbörtön, mint a veszprémi, a kufsteini volt, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején az egyik legszigorúbb fegyintézetnek számított, ott őrizték Rózsa Sándort is.

Ambrus Attila muzulmán étrendje

Egy másik cellaajtónál elidőzve elmesélte, hogy a börtönben az alap étkezést kapta a legtöbb ember. De például a cukorbetegek más ételt kaptak, míg a fizikai munkát végzőknek nagyobb fejadag járt.

– Az újhelyi börtönben szerencsém volt, mert összehaverkodtam az ottani doktornővel, és kiírt muzulmán étrendre. Tojásrántottát kaptam reggelire, marhahúst ehetettem, és ezáltal hét év után csődbe vittem a börtön költségvetését. A börtönparancsnok kérdezte, hogy tényleg muzulmán vagyok-e. Mondtam, hogy nincs imaszőnyegem, de kérek, ezen ne múljon – jegyezte meg a Viszkis.

Sátoraljaújhelyen reggel 4-kor volt az ébresztő, negyed ötkor hozták a reggelit, majd a rabok elvégezték a zárkatakarítást. Reggel ötkor séta volt, és ha esett, ha fújt, mindenki lement az udvarra, aztán reggel hattól mentek dolgozni az elítéltek.

– Minden egyes nap erről szólt. A börtönbüntetés legnehezebb részei az ünnepek, mert ilyenkor mindenki össze van zárva – mondta a Viszkis.

Egy másik zárka előtt Ambrus Attila a börtönhierarchia részleteibe avatta be a hallgatóságot.

– A régi világban a mackósok voltak a csúcson, míg a legalján a gyerekgyilkosok, illetve a pedofilok – árulta el, majd hozzátette, hogy a rendvédelmi szervek képviselőit sem szeretik bent.

Szóba került a halálbüntetés is. Erről így beszélt Ambrus Attila:

– Mondok egy egyszerű példát, hogy miért nem jó a halálbüntetés. A móri ügyet nagyon sokan ismerik Magyarországon. Több éven keresztül együtt ültem Kaiser Edével, akit úgy ítéltek életfogytiglanra a móri mészárlásért, hogy ahhoz semmi köze sem volt. Volt másik négy bűncselekménye, amit elkövetett, de Mórhoz nem volt köze. Amennyiben Magyarországon lett volna halálbüntetés, ezt az embert kivégzik.

A bakonyi betyárok is terítékre kerültek. Ambrus Attila szerint minden kultúrának van egy Robin Hoodja. Anno Magyarországon ezek a betyárok voltak, akik pásztoremberekként úgy gondolták, hogy igazságot szolgáltatnak az elvett legelők miatt. Nála is voltak hasonló felhangok, de vajon ő maga mit gondol erről?

"Megosztó ember vagyok"

– Megosztó ember vagyok, van, aki kedvel, van, aki utál, de kétségkívül egyfajta "szelep" voltam a társadalomban. Az volt a szerencsém, ha mondhatom így, hogy nem tapadt vér a kezemhez, illetve leültem a büntetésemet, tanultam, képeztem magam. Mindig el szoktam mondani, hogy nincs nyugdíjas bankrabló – fogalmazott a Viszkis.

A kiállítás másik fele a test büntetéséről szól. Ezzel kapcsolatban is volt mondandója Ambrus Attilának.

– Sokáig, hét évig voltam magánzárkában. Azalatt rendet csináltam magamban – mondta Ambrus Attila. Hozzátette, nagyon kevesen tudják, de jelen pillanatban Magyarországon a büntetőpolitika a második legszigorúbb Európában. Egyedül Fehéroroszországé a szigorúbb büntetőpolitika, ott ugyanis van kivégzés.

Tizenhárom év után láthatta ismét a csillagos égboltot

– Ha valakivel összebalhézok az utcán, és nagyobbat ütök a kelleténél, amiből nyolc napon túl gyógyuló sérülés lesz, akkor a három csapás értelmében automatikusan életfogytiglant kapok. Tehát a három csapás értelmében a bírónak nincs mérlegelési jogköre abban az esetben, ha visszaesővé válok – jegyezte meg Ambrus Attila.

A Viszkis rabló 2012. január 30-án hajnalban hagyhatta el az újhelyi börtönt, és tizenhárom év után láthatta ismét a csillagos égboltot. Azt mondta, annyira zavarban volt akkor, hogy úgy köszönt el: „Viszontlátásra!”