Bepillantás a legendás írónő életébe

A Kossuth- és kétszeres József Attila-díja író, költő, műfordító, tanár Debrecenben született 1917-ben, s kilencvenévesen halt meg Kerepesen. A költőként induló Szabó Magda 1958 után regény- és drámaíróként lett ismert, az országos népszerűséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Regényei számos országban és nyelven megjelentek, műveit több mint negyven nyelvre fordították le. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda születésének 100. évfordulóján indította útjára az emlékkiállítást az országban, ami minden helyszínen kicsit más, a könyvtárosok kreativitásának, ötleteinek köszönhetően. Várpalotán György Judit és Munkácsi Leila családi és színházi fotókkal, könyvekkel, az inotai iskolából származó régi paddal egészítették ki a kapott anyagot.

A tárlatot Pócsik József megbízott intézményvezető mutatta be lapunknak. Elmondta, a Szabó Magda életét, gyermek- és ifjúsági regényírói munkásságát ismertető tablók mellett helyett kaptak filmrészletek, színházi makettek, XX. századi életképek, s Tündér Lala figurája. Megtekinthető Szabó Magda írógépe is, amely arra emlékeztet, hogy az írónő 1949-ben Baumgarten-díjat kapott, ám az elismerést ugyanazon a napon vissza is vették tőle, majdnem tíz évig nem jelenhettek meg írásai, saját írógépét kalapáccsal akarta széttörni. 

Szabó Magda az egyik legolvasottabb magyar szerzővé vált. Nem ifjúsági íróként tartják számon, de a legnagyobb népszerűséget egy ifjúsági regény, az Abigél hozta meg számára, melyből 1978-ban tévéfilm készült. A szobor, a film és a színpadi előadások jelenetei is megjelennek a várpalotai kiállításon, ahol kis papírlapokon Abigélnek is lehet üzenni. 

A február 20-ig látható tárlatra a szervezők iskolai csoportok jelentkezését is várják.