Ritka kincsekre bukkanhatunk ebben az apró faluban

Istvándi Tamás, Szentbékkálla polgármestere szerint a település tele van értékekkel, amelyek vonzzák a vendégeket. A kincs akkor érték igazán, ha megmutatják. A kétszáz lelkes kisközség új polgármestere azt mondja, náluk minden lakosra jut legalább egy, az idegenforgalmi szezonban jól kihasznált vendégágy, ez is egyfajta kincs.

Szentbékkálla: kincs, érték a vendégágy, ha tudnak élni vele

Azonban nincs olyan turisztikai koncepciója a falunak, amely leírja, hogy mit kezdjenek az érdeklődéssel.
– A tömegturizmusnak nem a jó oldala jutott nekünk eddig, sőt, némileg csökkent a vendégéjszakák száma az utóbbi években. Annál inkább nőtt a gépkocsiforgalom, ezért sok mindent át kell gondolnunk a turizmus terén. Például a Kőtengerhez közel és a falu másik három bevezető útjánál is parkolókat tervezünk kialakítani, figyelembe véve az erősödő gyalogos és kerékpáros turizmust is. Hiszen áthalad a településen a Kéktúra és a Kékkő tanösvény útvonala. Be kell vonzanunk azt a turizmust, amely nem zavarja a helyi lakosságot, ugyanakkor bevételt hoz számukra. Például a kerékpárosokra és a túrázókra kell építenünk, ők a főszezonon kívül is jönnek, mi pedig kisebb beruházással felkészülhetünk a fogadásukra – sorolta a polgármester. 

A kerékpáros és gyalogos turizmusra is kell építeni

– A szintén népszerű, szomszédos Mindszentkálla és Köveskál között ki tudunk alakítani egy nem aszfaltos, de jó minőségű, kirándulásra, kerékpározásra alkalmas utat. A kétszáz lakosra kétszázötven vendégágy jut nálunk, de nincs megfelelő szolgáltatásunk, amely itt tartaná a vendéget. A helyieknek is szükségük lenne minimális vendéglátásra, például egy kávézóra, ahol beszélgethetnek. Egy idegenforgalmi információkat adó pont összegyűjthetné a szállásadókat, és mosdóhelyiséget is ki kellene alakítanunk a vendégforgalom miatt. A helyi márkaboltban árulhatnánk a faluban megtermelt mézet, mandulát, de kerámiát is, hogy a turisták lássák, mennyi érték van nálunk. Mindennek helyet adhatna a kultúrház vagy a régen idősek napközijének használt helyiség.

– Terveink szerint a vendégfogadással foglalkozókat katalógusban mutatjuk be, és reklámfilmet állítunk össze a helyi lehetőségekről. A szentbékkállaiaknak olyan események szervezésére törekszünk, amelyek minden korosztályt, érdeklődési kört megmozgatnak, hogy minél inkább megismerjék egymást az itt élők és a nyaralótulajdonosok.

– A szentbékkállai szálláshelyek jobb kihasználtsága érdekében főszezonon kívüli rendezvényeket is szeretnénk idecsábítani. Ahhoz bérbe adnánk az önkormányzati épületeket, a vendégházak pedig nagyobb forgalommal működhetnének. Célunk a helyi lakosokat nem zavaró, csendes, észrevehetetlen rendezvényekkel tölteni meg a falut. Olyanokkal, amelyekbe akár a helyiek is bekapcsolódhatnak – vázolta az elképzeléseket Istvándi Tamás.  

Lehetne mozipiknik és utcazene

– A jó hírű Káli Vigasságok eseménysorozatát pedig fel kell frissítenünk. Egyelőre az ötletelés szintjén vagyunk, de célunk, hogy háromnapos legyen, sokféle programmal. A templomi komolyzenei koncertek egyikét is beleértve, hiszen az önmagában is nagy érték. Annál magasabb kulturális nívót nem lehet elérni egy ilyen kis településen, mint hogy 17 éve minden nyáron tíz hétvégén keresztül ilyen színvonalú, telt házas koncertek vannak a templomban. Például 

• mozipiknik is színesíthetné a vigasságokat, valamint 
• utcazenekoncert. Utóbbi több alkalommal lehetne még évente. A falumúzeumot, a helytörténeti múzeumot modern idegenvezetéssel, audio guide készülékekkel kellene bemutatnunk, ehhez több nyelven kaptunk már felajánlást helyiektől és településhez kötődőktől.
  
  – Az önkormányzati képviselők terveivel egybevágnak a helyi lakosok, nyaralótulajdonosok tervei. Megszólítottuk a településen élőket és a faluhoz kötődőket, kérdezve őket többek között erősségeinkről, gyengeségeinkről, az itteni előnyökről, hátrányokról. A válaszokat illetően nagy volt az átfedés, szeretnék, hogy egy irányba tartsunk, ez örvendetes. Nagyon sok a jó szándékú ember a településen, rengeteg felajánlást kapunk. Többen olyan szellemi tőkével bírnak, amelyet kár lenne veszni hagyni. Szinte nincs olyan szakma, hivatás, amelyet ne képviselne valaki helyi lakos vagy nyaralótulajdonos, nyaralóvendég. Az önkormányzatnak össze kell fognia a jó szándékú embereket, hogy előreléphessünk. A civil élet a kilencvenes években nagyon aktív volt nálunk, az akkori aktívak most idősebbek, de az ő korosztályukra kiemelten kell figyelnünk, harcolva az elmagányosodásuk ellen. Nagyon értékes, szorgalmas, nyitott emberek, akik még mindig sokat tudnak segíteni nekünk tanácsaikkal.

– Ami a lakosság számát illeti, erős az érdeklődés a falu iránt. A helyi fiatalokat sem tudjuk megtartani, olyan magasak az ingatlanárak. Segítenünk kell tehát, hogy itt maradhassanak. Szerencsére most viszonylag magas, nagyjából ötszázalékos a gyerekek száma, de a Balaton-felvidéken megfigyelhető elöregedés nálunk szintén jellemző. Segítünk az egyedül élő időseknek, szerencsére jelzik, ha erre rászorulnak például favágás terén. Azzal feladatot adunk télen a közmunkásoknak, akik a helyi lakosok zöldhulladéka feldolgozásában, hasznosításában is segíthetnének. Közösségi aprítót hoznánk létre, ahol komposztálni és brikettet készíteni egyaránt lehetne, hogy egyszerre több problémát – a zöldhulladék hasznosítását, a szabad kapacitások lekötését, a kultúrház fűtését – megoldjunk. A közösség ereje nem kérdéses, ezt bizonyította az őszi temetőtakarítás, amelyet a hagyományos tavaszi hulladékgyűjtés követ – szögezte le a polgármester.

A településnek nincs adóssága, de tartaléka sem. Az adók mértéke nem változott több mint tíz éve. 

– Most emeltünk, de még így is nálunk a legalacsonyabbak az adók. Szerencsére az önkormányzati ingatlanok nagyjából rendben vannak, bár a kultúrház energetikai korszerűsítése még várat magára. A belterületi utak jó állapotban vannak, de a helyi utak, például a Kőtengerhez vezető szakasz nagyon rossz, ezen a téren is van tennivalónk – tette hozzá Istvándi Tamás.