Baleset Újdörögdön – Hogyan történik egy kézigránátdobó-gyakorlat?

Éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát a feladatot végrehajtó kormánytisztviselő kezében pénteken a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén – közölte a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója a balesetről tartott sajtótájékoztatóján. Lapunk is megírta, milyen súlyos sérüléseket szenvedett a baleset során a fiatal nő és az is kiderült, hogy a kiképző katona többszörös lágyrészsérülést és csonttörést szenvedett. Őt helyszíni ellátást követően, stabil állapotban az Országos Mentőszolgálat a veszprémi kórházba szállította.

– Többféle kézigránát létezik, van nyeles és marokgránát is, de nyelest már kevésbé használnak manapság. Mindegyik esetében úgy kell elképzelni az élesítést, ahogy a filmekben is látjuk. Meg kell húzni rajtuk az erre a célra kialakított részt vagy ki kell húzni, attól kezdve pedig csak pár másodpercnyi idő marad a robbanásig. Általában öt másodperc, de többnyire ez már a beállítástól függ, be lehet állítani három vagy hét másodpercre is késleltetési időt – kezdte tájékoztatását szakértőnk.

Baleset apropóján, de általánosságban kérdeztünk meg szakértőt

Ha nem sikerül eldobni a kézigránátot, annak szerinte csak két oka lehet. Ha élesítéskor rögtön robban, az műszaki hiba miatt történhet meg. Ez lehet az egyik ok. A másik az, ha a gyakorlatozó pánikba esik vagy valami más miatt nem dobja el időben a gránátot.

Egy gránát 30–35 dekagrammos lehet, a marokgránát akár 45 dekagrammos, ahogy a nevéből gondoljuk, elfér a marokban. Amikor a használatát gyakorolják kiképzés során a gyakorlótéren, akkor mindig ott áll a kiképzőtiszt, egy gyakorlottabb katona a gyakorlatot végző mellett.

A sorkatonaság idejében is volt kézigránát dobógyakorlat. Mai ötvenes férfiak sokan emlékezhetnek rá, hogy először a dobást egy kézigránát formájú, fából, fémből készült eszközzel gyakorolták, abban nem volt töltet. Utána következett éles nyeles gránáttal a dobógyakorlat. Ilyenkor előfordulhat, hogy az izgalom miatt a lendítéskor hátrafelé csúszik ki a gyakorlatlanok kezéből a gránát – legalábbis hallani lehet ilyen eshetőségről, de arról is, hogy ilyesmit túl lehet élni komolyabb sérülés nélkül, ha időben észleli a helyzetet a kiképző és gyorsan ő hajítja el a gránátot.

Ismertek manapság védekező és támadó kézigránátok is. A kézigránátokat a kiképzett katonák tíz-húsz méterre is eldobják. Különböző hatósugaruk van, erejüket repeszek fokozhatják.