Március 15-e a szabadság ünnepe, a szabad gondolat, szabad döntés és a szabad tett napja

Március 15-e a szabadság ünnepe, a szabad gondolat, szabad döntés és a szabad tett napja. Az ünnepség elején a jelenlévők közösen elszavalták a Himnuszt, majd Porga Gyula, Veszprém város polgármestere mondta el ünnepi beszédét. A megemlékezésen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekara és Helyi Alakulata, valamint a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezésen Porga Gyula egy Petőfi Sándor-idézettel kezdte meg beszédét: "Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai. Szégyen reá! lecsendesűlt és szabadságát nem vívta ki." A polgármester szerint okkal idézik keveset ezen sorokat, mivel ez a tavaszi ünnep nem az elveszett illúziókról, hanem a szabadság, felbuzdulás, az összefogás reményéről szól. Március 15-e arról üzen, hogy talpra kell állni, el kell indulni és meg kell változtatni a világot, mert a világ megváltoztatható. Porga Gyula arról is beszélt, hogy a hazai polgárság március idusán azt harsogta a Nemzeti Múzeum előtt, hogy: "Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk." A tömeg nemcsak zúgott, de cselekedett is. Kinyomtatták a 12 pontot, majd Budára tódulva kiszabadították Táncsics Mihályt és átvették a hatalmat, emlékezett vissza a történelmi eseményekre Porga Gyula. Buda és Pest nem volt egyedül forradalmával, hiszen Európán végigsöpört a népek tavasza. A birodalmak és helytartóik pedig reszketni méltóztattak, míg nem rendezték soraikat. 

Március 15-e a szabadság ünnepe

Petőfi Sándor Európa elcsendesüléséről, a magyarok magukra maradásáról 1849 januárjában írt csalódottan. Erőt meríthetünk akkori soraiból, mondta a polgármester. – A történelem során nem először fordul elő, hogy nem akad társunk. 1849 elején még előttünk állt egy dicsőséges tavaszi hadjárat, majd a Habsburg-ház debreceni trónfosztása, melytől karnyújtási távolságra látszott a végső győzelem. Erősek és magabízók voltunk, hittünk az összefogás erejében. Nem estünk a realitások fogságába, küzdöttünk erőnk szerint a legnemesbekért, ahogy azt Vörösmarty kérte. Aztán tudjuk, mi lett a vége – mondta Porga Gyula. Már világos, hogy az összeszerveződött nemzetközi túlerő maga alá gyűrte a magyar szabadságharcot. Le kellett tenni a fegyvert, az ország fejlődése pedig 20 évre, a kiegyezésig megállt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nélkül aligha jutottunk volna el a kiegyezésig, aligha született volna meg a Monarchia, mely a boldog békeéveket és vele együtt az egyik legintenzívebb felemelkedési szakaszát hozta Magyarországnak – emelte ki a polgármester. Harcoltunk, elbuktunk. Egyéni tragédiák sorozatát szenvedtük el, de nemzetként, közösségként többek és erősebbek lettünk. A történelem arról is mesél, hogy az erőfeszítések, a befektetett energiák nem okvetlenül jutnak azonnal eredményre. Sokszor csak később kamatoznak, ahogy az 1956-ban is történt. 

Most is magányosan vívjuk harcunkat, olykor hiábavalónak tűnik a küzdelmünk – mondta Porga Gyula. A helyzet azonban merőben más, mint 1848–49-ben volt. Mert ma Magyarország nem a szabadságért tesz erőfeszítéseket, sokkal inkább az európai békéért. Azért, hogy a szomszédunkban dúló lokális háború ne eszkalálódjon, ne mélyüljön és ne terjedjen tovább. Magyarország a béke nagykövete kíván lenni, mert szerintünk ezt diktálja a józan ész és ezt szolgálja a közös európai érdek, emelte ki a polgármester. Csakhogy ma többségben vannak azok, akik tőlünk eltérő utat akarnak járni, mert azt tartják célravezetőnek és helyesnek. A történelem fogja eldönteni, kinek van igaza, mondta Porga Gyula. Az egyik klasszikussá vált graffitit idéztea polgármester: "Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk". Ez az üzenet arra biztat miket, hogy feszegessük a határainkat, legyünk bátrak és mindig arra az útra lépjünk, amely a céljainkhoz a legközelebb visz. Arra biztat, hogy ne féljünk kezdeményezőek lenni, ne féljünk az élre állni, ne féljünk felemelni a zászlót és követőket toborozni mögénk, mondta Porga Gyula. Sosem lesz garanciánk a győzelemre, a történelem senkinek sem kínál biztos receptet a sikerre, de aki mer, az nem simul be a szürke középszerbe. Aki mer, az esélyt ad magának a többieknél gyorsabb haladásra. 

Veszprém az utóbbi évtizedben a bátrak és a kreatívak útját járja, nem akar beállni a tornasorba, nem hagyja, hogy kicsinek, beletörődőnek és ambíciótlannak lássák, mondta a polgármester. Nem fogadja el, hogy mások határozzák meg, mire képes, mire alkalmas. Veszprém a saját sorsának kovácsa. Ennek tudható be, hogy nálunknál jóval nagyobb és jobb adottságú városokat előzünk meg a fejlődésben – emelte ki Porga Gyula. Ez az összekapaszkodás a közös cselekvés eredménye. Azt kérdezzük, mit tehetünk mi a városunkért. Ebben áll közös sikerünk titka – fogalmazta meg a polgármester. Az itt a kérdés:

• Hogy tehetjük lakóhelyünket otthonosabbá, élhetőbbé? 
• Ki tudjuk-e aknázni a közösségünkben rejlő tartalékokat? 
• Jól sáfárkodunk-e őseink hagyatékával? 
• Milyen világot hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra? – tette fel a kérdéseket a polgármester. Jól kell élnünk azzal a szabadsággal, melyet őseinkkel, elődeinkkel együtt vívtunk ki magunknak. mindezt meg kell tennünk, amíg tehetségünkből, erőnkből telik. És ha kivívjuk és megtesszük, akkor jól fogjuk magunkat érezni a bőrünkben és a városunkban. Ez a mai szabadságfelfogásunk, felelősségünk – fogalmazta meg Porga Gyula. Emiatt alkották meg a város hosszú távú stratégiáját, ezért pályáztak az Európa Kulturális Fővárosa címre és jelentkeznek Európa sportrégiói közé. Ezért hozták létre Közép-Európa egyedülálló digitális élményközpontját, a CODE-ot. Porga Gyula azt mondta, szeretnének 2030-ra a kontinens legélhetőbb városai közé kerülni.