2025.04.19. 11:30
A húsvéti locsolkodás hagyománya
Magyarországon a húsvét az egyik legfontosabb ünnep, melyet hagyományok és szokások sokasága kísér. A locsolkodás, vagyis a férfiak által a nőknek adott locsolóajándékok és -versek pedig a legnépszerűbb és legelterjedtebb hagyományok közé tartoznak.
Fotó: Horváth József/Fortepan
A locsolás napján, vagyis húsvétvasárnap és -hétfőn a fiatalok kis csoportokba verődve járják a falvakat és városokat, hogy meglocsolják a lányokat és asszonyokat egy locsolóvers elmondását követően.
Fotó: Horváth József/Fortepan
A húsvéti locsolkodás eredete
A húsvéti locsolkodás hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza. Az első írásos említését a 15. századból ismerjük. Az eredeti szokás az volt, hogy a fiatal legények locsolóverset szavaltak a lányoknak, majd locsolásként megspriccelték vagy leöntötték őket vízzel.
A locsolkodásnak több szimbolikus jelentése is van. A víz az újjászületés és a megújulás szimbóluma, így a locsolkodással azt ünnepeljük, hogy az élet újraéledt a természetben, és az emberekben is megindul a megújulás.
A húsvéti locsolkodás keresztény gyökerei a feltámadáshoz kapcsolódnak. A locsolkodás régebben az úrvacsora után zajlott, amikor a pap a szentelt vizet szétosztotta a hívek között. Az összetartozás és a szeretet jelképe volt, és arra is emlékeztette a híveket, hogy a keresztény hit szerint a feltámadás után új élet indul.
Locsolóajándékok és hagyományok
A locsolócsoportok a húsvétvasárnap és -hétfőn indulnak útnak. Általában a fiatalok kis csoportokba verődve, gitárral vagy más hangszerrel felszerelkezve indulnak el locsolni. A locsolók ajándéka többnyire édességekből, színes tojásokból és pénzből áll. Az ajándékozás mellett a húsvéti locsolkodás hagyományához tartozik a locsolók megvendégelése is, a lányok és asszonyok finom süteményeket és italokat készítenek a locsolóknak.
