Őszintén a Balatonról

Az előadók a HUN-REN BLKI legavatottabb vezető szakértői voltak, akik a Balaton kutatásában és monitorozásában az utóbbi években a legtöbb vizsgálatot, kutatást, elemzést végezték. Az esemény résztvevői pedig településfejlesztési, önkormányzati, vízügyi, természetvédelmi és fejlesztési döntéshozók, kutatók és más, a Balatonnal foglalkozó szakemberek voltak. 

Valamennyi előadó az élővilágot érő ökológiai, fizikai és kémiai hatásokra és ezek nyomában járó változásokra irányította a figyelmet. Legfőképpen arra, hogy ezek a változások kockázatokat hordoznak a Balaton élete és az emberi használat számára, és ha a változások folytatódnak, nem garantálható, hogy a jövőben is biztosítható lesz-e a Balaton jó ökológiai állapota, térsége természeti, társadalmi és gazdasági értékeinek, kialakult emberi használatának megmaradása. 

Az előadóülésen a Klebelsberg Kuno Emlékév keretében Vasas Gábor a HUN-REN BLKI megbízott igazgatója megemlékezett a Kutatóintézet idén 150 éve született alapítójáról, és jelezte, hogy ez az ülés a tihanyi kutatóintézet három centenáriumi emlékévének első eseménye. Klebelsbergnek köszönhetően 1925-ben kezdte meg működését az intézet elődje, a Balatoni Biológiai Állomás Révfülöpön, majd 1926-ban miniszteri rendeletével megalapította a Kutatóintézetet, amelynek alapkövét Bethlen István miniszterelnök még az évben lerakta, majd 1927-ben Magyarország kormányzója, Horthy Miklós megnyitott. A tudományos előadóülés, amelyet a Tudományos Mecenatúra program „Balatonkutatók” projektje tett lehetővé, online nyilvános volt, és a világhálón később is elérhető lesz. 

Az előadók arra a kérdésre kerestek választ, hogy vajon a Klebelsberg születése óta eltelt 150 év, meg a tihanyi kutatóintézet alapítása óta eltelt majd 100 év alatt mi minden változott a Balatonnál. Hogyan hatott ez a tóra, a tó élővilágára, és mi lesz velük a jövőben? 

Mindannyian figyelmeztettek arra, hogy az utóbbi 100-150 év alatt rengeteg volt a változás, és hogy még ma is komoly változások zajlanak. A Kutatóintézetnek is köszönhetően a tudomány sok jelenséget vizsgál és ismer, de számos változás jövőbeli veszélyeiről keveset tudunk. Vannak egyértelmű tények, így például az, hogy sokkal több ember, sokkal nagyobb igényekkel akarja használni a tó élő rendszereinek szolgáltatásait, mint régen. Tény, hogy kisebb lett a tó, összeszűkült a partvonala, és meg is változott. Gyökeresen átalakult a területhasználat. a környező talajokat mind több felé építményekkel, beton és aszfaltpáncéllal zárják le, a tópart nádas-maradékait betöltésekkel szabdalják szét. Az emberi beavatkozások és a globális éghajlatváltozás miatt máris módosult és még tovább fog a klíma és a vízjárás: több lesz a meleg és kevesebb a csapadék. Átalakulnak a víztestben a táplálékláncok, idegenhonos lények szorítanak ki őslakókat. Emberi eredetű mesterséges anyagok kerülnek a tóba, és sósodik a tóvíz. 

A Balaton és élővilága mára átalakult. Csak részben természetes, inkább mesterséges rendszerré vált. A változás, és olykor annak iránya is egyértelműen látható, de az átbillenési pontok és a jövő folyamatai kiszámíthatatlanok, ami nagy kockázatokat jelent az élővilágra és a tó kialakult emberi használata számára. A tudomány álláspontja az, hogy az elővigyázatosság elve alapján kell eljárni, az emberi igények és a tó ökológiai állapotának megőrzése közötti kompromisszumokat meg kell találni. Meg kell állítani a mesterséges elemek terjeszkedését, meg kell óvni és helyre kell állítani a természetes ökoszisztémák maradékait.