Tornádó pusztított a településen: Itt a hivatalos bizonyíték

A meteorológusok szerint valószínűleg egy „klasszikus” tornádó söpört végig Soltvadkert északi részén, ahol a vihar nyomán kifordult fák, megrongált házak és döbbent csend maradt.

2025. április 18-án, hajnali 2 óra körül még sokan békésen aludtak a Bács-Kiskun vármegyei kisvárosban, amikor váratlanul felzendült egy különös, mély, morajló zúgás – olyasmi, amit csak azok ismerhetnek, akik már átéltek hasonló jelenséget. Ezt követték a reccsenések, a csattanások és a jégeső kopogása. Mire az emberek felébredtek, a vihar már véget ért, de a nyomai hosszú ideig velük maradtak. A HungaroMet Zrt. friss tanulmánya szerint valószínűleg egy tornádó pusztított Soltvadkert térségében. 

Mint arról már beszámoltunk, jégeső és szélvihar sújtotta Soltvadkertet, a károk mértéke eddig több tízmillió forintra tehető. A városra feltehetően forgószél csapott le, amely egy palatetőt kezdett el tépni, majd a darabjait száz méterre a környező házak ablakaiba repítette, betörve az üvegeket és leszakítva a redőnyöket. A Fejes Krizantém Kertészetben is hatalmas károk keletkeztek: az elsődleges becslések szerint több tízmillió forintos a kár. A vihar tönkretette a fóliasátrakat, az öntözőrendszereket, és a cserepes növények 90 százaléka elpusztult.

– Soltvadkerten van hivatalos meteorológiai állomás szélmérővel, de az annyira nem érzékelte az eseményeket, hogy még erős széllökést sem regisztrált éjszaka. Az ilyen jelenségek gyakran légzuhatag vagy tornádó következményei, de a pontos beazonosításhoz további helyszíni, különösen légi felvételek szükségesek – írta Tóth Tamás meteorológus közösségi oldalán a történtek után. 

Valószínűleg tornádó alakult ki

A HungaroMet Zrt. friss elemzése szerint minden jel arra utal, hogy egy szupercellás zivatar söpört végig Soltvadkerten, és a vihar beáramlási csatornájában tornádó is kialakulhatott. A radarképek a klasszikus sarlós alakzatot mutatták, amely a zivatar forgását jelzi, ami jellemző a szupercellákra, amelyek hosszabb ideig is képesek fennmaradni. A légköri metszetek alapján a cellák nem voltak kiemelkedően magasak, de rendkívül hatékonyan, óriási energiával és koncentrált rombolással csaptak le. A károk jellege is különös mintázatot mutatott: a vihar egy keskeny sávban pusztított, miközben néhány száz méterrel arrébb alig volt nyoma a rombolásnak. Az automata meteorológiai állomások, amelyek közül a legközelebbi mindössze három kilométerre volt, alig mértek komolyabb szelet. Ez is alátámasztja, hogy egy lokalizált, örvénylő mozgású légköri jelenség, azaz egy tornádó okozhatta a károkat.

A módosított Fujita-skála alapján az előzetes becslések szerint az erősség EF1, de akár EF2 is lehetett, ami azt jelenti, hogy a szélsebesség elérhette a 180 km/órát. Ez már elég ahhoz, hogy tetőket tépjen le, autókat borítson fel, fákat csavarjon ki gyökerestől – és pontosan ezek a károk keletkeztek.