2025.04.18. 12:00
Jó szerencsét a bányászoknak!
Immár 131 esztendeje üdvözlik egymást a bányászok az 1894-ben Selmecbányán elfogadott „Jó szerencsét!” köszöntéssel. A megmaradt bányákban és a hagyományos bányásztelepüléseken – így Várpalotán is – a mindennapokban még ma is használják a német Glück auf! kifejezésből magyarított üdvözlési formát.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) több, mint három évtizede minden áprilisban találkozóra hívja a hazai bányászokat, hogy együtt emlékezzenek, s emellett aktuális szakmai kérdéseket megvitassanak. A jubileumi találkozónak ezúttal is Várpalota adott otthont.
Fotó: Szabó Péter Dániel
A vár Thury termében összegyűlt bányászok nyitányként egy igazán különleges zenei produkciót hallgathattak meg. A dzsessz sztenderdeket és saját szerzeményeket játszó kiváló zongorista, Péch Lóránt József ugyanis a 19. század legjelentősebb bányamérnökének, Péch Antalnak a leszármazottja, akinek a nevéhez fűződik a bevezetőben említett „Jó szerencsét!” köszöntés is.
Várpalotai találkozó
A kulturális program után Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára tartott szakmai előadást az „Energiapolitika aktuális kérdései” címmel. Kiemelte, arra a tudásra, tapasztalatra és szakmaszeretetre, amit a bányászok képviselnek, talán minden eddiginél nagyobb szükség van napjainkban.
– A jelenleg mintegy 10 ezer családnak megélhetést biztosító hazai bányászat egy korszakhatárhoz érkezett. Egyre többféle nyersanyagra van szükség a különböző gépek, például a szélerőművek gyártásához. Közép- és hosszútávon a kritikus nyersanyagok bányászata futhat fel, a kormányzat is erre helyezi a hangsúlyt a jövőben. Ennek három pillére van. Egyrészt az ásványi nyersanyagok kutatását célzó, összesen 12 projektből álló, 10 éves Nemzeti Feltárási Program. Másodsorban a bányászati törvény tervezett és szükséges módosítása, ami a beruházók hazánkba csábítását szolgálja. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez nem a leendő magyar bányák kiárusítását jelenti, az állam aktív részt vállal majd a folyamatban. A harmadik elem pedig a humán tőke fejlesztése, az oktatás erősítése – összegzett előadásában Horváth Viktor.
Az emlékülés zárásaként a gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény előcsarnokába vonultak át a megjelentek, ahol elhelyezték a tisztelet koszorúit a balesetben elhunyt bányásztestvérek emléktáblájánál.
