Uniós támogatásból fejlesztik az őshonos háziállatfajták élőhelyeit

A projekt célja a Tapolcai- és a Káli-medencében tartott őshonos háziállatfajták – élőhelykezelési céljainak megfelelő – tartásának fejlesztése. Ennek érdekében mezőgazdasági eszközök beszerzése, épületek felújítása, átalakítása és további infrastrukturális beruházások kiépítése szükséges. A sajtónyilvános projektnyitó rendezvényt május 27-én tartották a Salföldi Majorban. 

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ez a beruházás a Balaton térségét gazdagítja. Szerinte ez a pályázat azt célozza meg, hogy ebben a térségben az emberi beavatkozás minél kevesebb kárt okozzon és minél inkább a fenntarthatóság javítása érdekében teljesüljön. Ezzel az itt élők mindennapjainak, életminőségének javításához is hozzájárul. 

A projekttel megmenthetőek az őshonos háziállatfajták élőhelyei

Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz projektmegvalósításának legnagyobb volumenét az élőhely-rekonstrukció teszi ki. A nemzeti park igazgatóságoknál összesen mintegy 13 ezer őshonos magyar haszonállattal legeltetnek, ezzel génmegőrzési tevékenységet is folytatva. Például szürke marhával, magyar tarka marhával, racka juhokkal, hucul lóval. Ezek a fajták talán már rég kipusztultak volna, ha a nemzeti parkok nem tartanák őket – mondta az államtitkár. A projekt a tartásukhoz szükséges infrastruktúra kialakításában is segít, például itatókkal, állattartó telepekkel stb. A fokozódó társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelően az ökoturiszikai infrastruktúra-hálózatot is fejleszteni kell. Az élettelen természeti értékek, mint a barlangok folyamatos karbantartása is a projekt része, illetve a természetvédelmi őrszolgálat és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések. Három fontos helyszínt fejlesztenek a projekt keretein belül: a salföldi majort, a Kornyi-tavi majort és a kisapáti legelőt. 

Az eseményen felszólalt Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője is. Beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a projekt a nemzeti park létének alapjait képezi. A megváltozó klíma hatására a szárazságok óriási problémát okoztak az állattartásban, állattenyésztésben és növénytermesztésben. Ez a projekt az igazgató szerint arról szól, hogy be tudják magukat biztosítani hosszú távra azzal, hogy a lehető leghasznosabb módon gazdálkodnak. A természetvédelem egyik legfontosabb célkitűzése, hogy élőhelyeket védjenek és teremtsenek, amit a projekttel el tudnak érni. 

Szabó Attila természetvédelmi őr a projekt ismertetésekor arról beszélt, hogy 2027 végére készülhetnek el minden tervezett fejlesztéssel. Az eszközbeszerzéseket követően kezdődhet meg a három fejlesztési helyszín kivitelezése. Ebbe beletartozik az állatok szálláshelyének felújítása, kerítésépítés, útcsatlakozás felújítása és további fontos építési munkálatok.