Mi az a balatoni alga, ami kettészakította a magyar tengert? Minden infó a cianobaktériumokról

Ezek az algák a telet kitartóképlet formájában töltik az üledékben, és kedvező körülmények között kicsíráznak. Idén nem tapasztalható a tó hossztengelye mentén korábban jellemző produktivitási grádiens: a keleti medencékben, így például a Siófoki-medencében az elmúlt években tapasztalthoz képest több az alga. 

Többféle alga növekvő mennyiségben

Egy évtizeddel ezelőtt a nyugati medencék – a Keszthelyi- és Szigligeti-medence – algabiomasszája még ötször-tízszer nagyobb volt, mint a keleti területeké. Most azonban az α-klorofill-koncentráció – amely az algabiomassza jellemzésére szolgál – a keleti részeken 8 µg/l körüli, míg a produktívabb nyugati medencékben is csak kismértékben magasabb, 10 µg/l körüli értéket mutat. Ezek az értékek jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott 75 µg/l-es határérték alatt vannak. Ennek ellenére a korábban tisztább vizű Siófoki-medencében is megfigyelhető az algák zöldes színe.

A nyárra jellemző algák – mint a fecskemoszatok (páncélos ostorosok) és fonalas, nitrogénkötő cianobaktériumok – már megjelentek, bár jelenleg még nem uralkodóak. Arányuk várhatóan nőni fog a nyár előrehaladtával. A fonalas cianobaktériumok eloszlása nem egyenletes a víztérben. Olyan fajok is megjelentek (pl. Dolichospermum sp., Aphanizomenon sp.), amelyek szélcsendes időben a vízfelszín közelébe tömörülnek, különösen az áramlási holtterekben gyűlhetnek össze nagyobb tömegben. Ilyen jelenség gyakran a strandokon is látható, ahol az algák mennyisége helyileg és időszakosan ugrásszerűen megnövekedhet. Az így felgyülemlett algatömeg a szél által keltett vízmozgás hatására gyorsan eltűnhet, de más területeken újra megjelenhet.

A hétvégén a teljes Balatonra jellemző volt ez a jelenség: a műholdképek szerint nagyobb kiterjedésű felúszó algatömeg volt látható a Keszthelyi-, a Szigligeti- és a Szemesi-medencében, míg a Siófoki-medencében csak foltokban jelent meg. Hasonlóan intenzív, kora nyári fonalas cianobaktérium-vízvirágzást utoljára 2021-ben észleltünk, akkor viszont csak a Keszthelyi- és a Szigligeti-medence volt érintett. Az idei vízvirágzást nem a megszokott fajok, hanem a korábban ritkábban előforduló Dolichospermum lemmermannii okozta, amely dominánssá vált a Dolichospermum flos-aquae/spiroides fajokkal szemben.

A hét második felére ígért gyenge hidegfront és szél várhatóan megszünteti ezt a jelenséget, ugyanakkor hasonló előfordulásokra a jövőben is számítani lehet, különösen szélcsendes időszakokban. A Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) hangsúlyozza: elengedhetetlen a Balaton vízállása, tápanyagterhelése és az algásodás közötti kapcsolatok kutatása, figyelembe véve a napjainkra jellemző időjárási viszonyokat is. Ezek tudományos igényű vizsgálata nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelkedően fontos – olvasható a BLKI honlapján.