Hétvégi kirándulás

2025.06.05. 14:00

A Bakony 7 legendás helye túrázásra csalogat (+ képek, videó)

Tudja, miről nevezték el Cseszneket, miért volt szomjas Jásdi Péter, a remete és milyen állatok fértek meg békében Szent Gellért kunyhójában? Kik fürödhettek a Kőmosó-szurdok medencéiben és a Gaja híres szurdokának vízesésénél? No és hova járt szívesen Mátyás király? Bakonyi legendákat gyűjtöttünk egy helyre és egy legendásan hűsítő vizű forrást, szerelmeseknek csókolózóhelyet is ajánlunk.

A Bakony 7 legromantikusabb helyét és a 7 leginkább vadregényeset is összegyűjtöttük már. Ezúttal olyanokat ajánlunk hétvégi kiránduláshoz a túrázóknak, amelyekhez egy-egy érdekes legenda kapcsolódik. Ebben Kurtus János, a Csodálatos Bakony csoport és weboldal működtetője segített, aki gyakran túrázik a környéken.

Bakonyi legendák – Az egyik a cseszneki vár építéséhez és elnevezéséhez kapcsolódik.
Bakonyi legendák – Az egyik a cseszneki vár építéséhez és elnevezéséhez kapcsolódik.
Fotó: Rimányi Zita/Napló

Bakonyi legendák

1. A cseszneki várhegy gyomrában a legenda szerint egykor egy óriáskígyó élt, amely felfalta a Csesznek nevű malacot. Róla kaphatta a falu a nevét, emlékére épült a vár. Pedig egy bátor kanász végzett a fenevaddal, ő volt a hős, aki kedvenc malacát megbosszulta. Az biztos, hogy a várból látni a Pannonhalmi Főapátságot, és egy új legenda szerint a szerelmesek szikláján az igaz szerelmeseket örökre összeköti egy csók.

Szent Gellért középkori legendájában a szarvas és a farkas békés együttélése belső világunk megszelídítéséről szól. A bakonybéli Szent-kút hangulata ma is segít ebben.
Fotó: Rimányi Zita/Napló

2. Szent Gellért bakonybéli remetesége idején egy szarvastehén nála hagyta a borját, majd egy farkas is hozzájuk költözött a középkori legenda szerint, aminek az az olvasata, hogy az állatok a szelídség és az indulat jelképei, amelyek küzdenek bennünk. A szarvas a vágyak jelképe, a farkas az agresszióé. Gellért csendben, magányban ezeket összebékítette.

A jásdi Szentkút zarándokhely, szabadtéri szentmiséket is tartanak itt, és az asszonyok húsvétkor máig hajnalban mosdanak meg a forrásban, ha fáj valamijük
Fotó: Rimányi Zita/Napló

3. A jásdi Szentkút régi zarándokhely. A legenda szerint Jásdi Péter vezekelni járt ide egy szörnyű bűn miatt. A patak, ahonnan inni szokott, kiszáradt, ám Szűz Mária megjelent álmában és megmondta neki, hol ásson. Jöttek is aztán falusiak többen a kúthoz, köztük egy sánta is, aki miután ivott a vízből, meggyógyult.

4. A cseszneki Kőmosó-szurdok medencéit a törökök fürdőhelynek használták a szóbeszéd szerint.

5. Bátorkő vára a hagyomány szerint Mátyás király kedvenc vadászkastélya volt.

6. A turisták igazi kedvencének számít a Gaja szurdoka, a vízesés, a Római-fürdő, amely arról kapta a nevét, hogy a hagyomány szerint fürdőhelynek használták a római korban.

Érdemes megkóstolni Zirc határában a szarvaskúti forrás vizét. A legenda szerint egy szarvas az életét köszönheti neki
Fotó: Rimányi Zita/Napló

7. A szarvaskúti forrás Zirc határában van. Egykor több szarvas járt ide hűs vizet inni, de ezt persze a vadászok is tudták. Amikor az egyik állatot megsebesítették, az újra kortyolt a vízből, és a legenda szerint annyi életerőt nyert belőle, hogy el tudott menekülni. Mi pedig ide menekülhetünk, hogy ugyancsak életerőt gyűjtsünk egy rövid sétával, a fák hűsítő árnyékában a hőségben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában