Emberi szívet fejlesztettek sertésembrióban

Az eredményeket ezen a héten mutatták be a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság éves konferenciáján Hongkongban. Az embriók 21 napig maradtak életben az emberi szívvel, és ez idő alatt apró szíveik dobogni kezdtek. Az ember-állat kimérákkal kísérletező kutatók emberi sejteket ültetnek állati embriókba, hogy idővel olyan állatokat hozzanak létre, amelyek emberi szerveket növesztenek átültetésre. Ez megoldást jelenthetne a szervhiány globális problémájára.

Emberi szív fejlődik egy állati embrióban 

A kimérák egyik fejlesztési módja, hogy olyan állati embriókat hoznak létre, amelyekből hiányoznak egyes szervképző gének, majd emberi őssejteket juttatnak beléjük, hogy azok alakítsák ki a hiányzó szervet. Ezt a módszert már több kutatócsoport is alkalmazta emberi izom- és érszövetek növesztésére sertésembriókban.

„A sertések megfelelő donorfajnak számítanak, mivel szerveik mérete és anatómiája hasonló az emberéhez” – mondja Lai Liangxue, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének fejlődésbiológusa.

Lai és csapata módosította az emberi őssejteket, hogy jobban túléljenek a sertésekben, majd olyan sertésembriókba ültették őket, amelyekből kiütötték a szívfejlődéshez szükséges géneket. Az emberi sejteket a korai, szedercsíra-szakaszban juttatták be, az embriókat pedig pótanyákba ültették.  A kutatócsoport azt találta, hogy az embriók akár 21 napig is fejlődtek, ezt követően azonban nem maradtak életben. Lai szerint lehetséges, hogy az emberi sejtek megzavarták a sertésszívek működését. Amikor a kutatók közelebbről megvizsgálták az embrionális szíveket, azt találták, hogy olyan méretűre nőttek, ami megfelel az azonos fejlődési szakaszban lévő emberi szív méretének – egy ujjbegynyi méretűre – és dobogtak, mondja Lai. Az emberi sejteket azért lehetett azonosítani, mert lumineszcens biomarkerrel jelölték azokat, ezért világítottak – írta az origo.

A kutatók nem számoltak be arról, hogy a szív mekkora hányadát tették ki emberi sejtek. Korábbi, sertésekben végzett vesefejlesztési munkájuk során a veseszövet körülbelül 40-60%-a állt emberi sejtekből; a fennmaradó részt továbbra is sertéssejtek alkották.