Mi történik a nyugdíj-megtakarításaimmal, ha meghalok? Tények, amelyeket mindenkinek ismernie kell!

Egyre többen készülnek tudatosan a munkaerőpiacról való visszavonulásukra és gondoskodnak az idős kori ellátásuktól, függetlenül az állami nyugdíj meglététől. De kevesen tudják, mi történik a megtakarításokkal, ha nem tudják már felhasználni azokat. Összeszedtük a legfontosabbakat!

1. Örökölhető-e a nyugdíj-megtakarítás?

A legtöbb nyugdíjcélú megtakarítás örökölhető, de nem mindegy, hogyan! A magyar jog három fő formát különböztet meg:
•    Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás
•    Nyugdíjbiztosítás (például unit-linked biztosítás vagy klasszikus életbiztosítás nyugdíjcélra)
•    Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – például a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla
Mindhárom esetben a tulajdonos halála után a hozzátartozók jogosultak a pénzre, de a szabályok különböznek.

2. Önkéntes nyugdíjpénztár – hogyan működik haláleset esetén?

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény rendelkezései alapján:
•    A pénztártag írásban kedvezményezettet jelölhet meg.
•    Halála esetén a pénztár közvetlenül a kedvezményezettnek fizet – nem része a hagyatéki eljárásnak, így gyorsabban hozzáférhető.
•    Ha nincs kedvezményezett megjelölve, akkor az összeg a törvényes örökösöket illeti meg, és a hagyatéki eljárás során osztják szét.
Fontos: A kedvezményezett bármikor megváltoztatható. Ha nincs ilyen nyilatkozat, a megtakarítás ugyan örökölhető, de a hozzátartozók csak hosszabb és bonyolultabb folyamat után férhetnek hozzá.

3. Nyugdíjbiztosítás – mi a szabály?

A nyugdíjbiztosítások jellemzően életbiztosításként működnek:
•    A biztosított halála esetén a biztosító a szerződés szerinti haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a biztosított által megjelölt kedvezményezettnek.
•    Ez nem része a hagyatéki vagyonkörnek, tehát a kifizetés gyors és automatikus.
•    Ha nincs kedvezményezett megjelölve, akkor az összeg az örökség részévé válik, és hagyatéki eljárás során osztják fel.

4. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – mi történik halálesetkor?

A NYESZ-számla – például a Magyar Államkincstárnál vagy egy banknál vezetett értékpapírszámla – külön szabályozás alá esik:
•    Nem jelölhető meg haláleseti kedvezményezett.
•    A NYESZ a hagyaték részét képezi, így a számlán lévő értékpapírokat és pénzt a közjegyző vagy bíróság hagyatéki eljárás keretében osztja szét az örökösök között.
Az örökös dönthet:
•    kéri az értékpapírok átvezetését a saját értékpapírszámlájára, vagy
•    kéri az értékpapírok értékesítését, és az ellenérték kifizetését.
•    A közeli hozzátartozók – például gyermek, szülő, házastárs – általában öröklési illetékmentességet élveznek, de az örökölt értékpapírok későbbi eladásakor a hozamra adófizetési kötelezettség vonatkozhat.
Fontos: A NYESZ-számlák esetében a kedvezményezett kijelölésének hiánya miatt hosszabb és hivatalos örökösödési folyamatra kell számítani.

5. Mi a helyzet az állami nyugdíjjal?

Az állami nyugdíj (TB-nyugdíj) nem megtakarítási forma, hanem társadalombiztosítási járulék alapján járó szolgáltatás. Ennek alapján:
•    Nem örökölhető.
•    A nyugdíjra jogosultság esetén még ki nem fizetett összegek a halál hónapjában esedékesek – ezek az örökösöket illetik meg, ha a jogosult már nem kapta meg.
•    Bizonyos esetekben özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás jár a hozzátartozóknak a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint.

6. Mit érdemes tenni?

•    Mindig jelöljön meg kedvezményezettet ott, ahol jogilag lehetséges! (Önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás)
•    NYESZ esetén tájékoztassa a családtagokat a számla létéről és helyéről! Így könnyebb lesz a hagyatéki eljárás.
•    Évente ellenőrizze a kedvezményezett nyilatkozatokat! A családi helyzet változhat.
•    Tartsa a szerződéseket és nyilatkozatokat elérhető helyen, hogy a hozzátartozók időben intézkedhessenek.
•    Bonyolult helyzet esetén kérjen tanácsot pénzügyi tanácsadótól vagy jogásztól.

Tehát a nyugdíj-megtakarítás – legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról, nyugdíjbiztosításról vagy NYESZ-számláról – általában örökölhető, de a hozzáférés módja és gyorsasága attól függ, hogy van-e jogilag megjelölt kedvezményezett. Erre a jogi képviselőnk is felhívhatja a figyelmünket.

A veszprémi Szukics Tamásnak még két éve van a nyugdíjkorhatár eléréséhez és már két évtizede, hogy az öngondoskodás mellett döntött. Az öröklésre a könyvelője hívta fel a figyelmét.

– Bevallom, én sem gondoltam rá, hiszen az ember 63 évesen nem a halálra készül – mondja nevetve. – A könyvelőm azonban figyelmeztetett, hogy a családnak lesz probléma, ha nem rendelkezem időben a nyugdíj célú megtakarításaimról ugyanúgy, mint a vagyontárgyaimról, vagy ingatlanjaimról. Nincs ebben semmi rossz, jobb előrelátónak lenni, mint problémát magunk mögött hagyni. Az ügyvédünkkel már rendeztük is ezt a kérdést.