Nyugdíj mellett dolgozna? Ezekre az adószabályokra figyeljen!

A fokozódó munkaerőhiány miatt a nyugdíjas munkavállalók száma egyre növekszik Magyarországon. Az egyik legfontosabb, hogy az öregségi és a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka esetén 2025-ben továbbra sincs keresetkorlátozás a versenyszférában. 

Nyugdíjas munkavállalók: csak személyi jövedelemadót kell fizetni

A szépkorúak számára az adózás kedvező, hiszen a munkavállalót csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, nincs szocho és szakképzési hozzájárulás. Ez előny a munkáltatónak is, hiszen az alacsony közteher miatt kifejezetten előnyös nyugdíjast foglalkoztatni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíj szünetel, ha az érintett közszférás jogviszonyban (pl. közalkalmazotti, kormánytisztviselői) dolgozik vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. A szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgozók nyugdíját nem érinti a szünetelés, ők továbbra is megkapják nyugdíjukat. A nyugdíjas nem jogosult táppénzre, mivel nem minősül biztosítottnak. Évente 15 nap betegszabadság viszont jár, 70 százalékos távolléti díjjal, orvosi igazolás alapján.

A nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek ellátásai – a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás –, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak, vagyis adómentes juttatásnak számítanak. Ezen ellátásokról szja-bevallást nem kell benyújtani, illetve ezt a juttatást a bevallási tervezet sem tartalmazza.

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A megváltozott munkaképességű személynek érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szochóból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó esetében is érvényesíthető adókedvezmény a szochóból, ha az előírt feltételek teljesülnek. Meghatározott esetekben a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nem választhatja a katát.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége. A nyugdíjjogosultsággal, az ellátás szünetelésével kapcsolatban bővebb tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv, a Magyar Államkincstár adhat.