Ön is dönthet a Gyárkert és a volt SZMT-székház sorsáról

A projekt során a partnerek különböző területi léptékekre fejlesztik ki a modellt, és kísérleti intézkedéseken keresztül tesztelik, tíz kísérleti területen, melyek tükrözik a Duna-régió társadalmi-gazdasági sokféleségét. Veszprémben a Balaton Bútorgyár egykori belvárosi területe és a volt SZMT-székház a tervezett kísérleti terület. A projekt 2024 elején kezdődött és 2026. 06. 30-ig tart. 

További cél a zöld beruházásokban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása, az EU Green Deal és az Új Európai Bauhaus elveinek konkrét intézkedésekké alakítása a helyszíneken. A projekt költségvetése 2 797 000 euró (1 053 741 780 Ft), ebből Veszprém tervezett költségvetése 150 000 euró (56 511 000 Ft), ennek 80%-át az Európai Unió, 15%-át Magyarország kormánya biztosítja támogatás esetén. Az önerő mértéke a fennmaradó 5%: 7 500 euró (2 825 550 Ft). 

Veszprém szerepe a NONA projektben

A Balaton Bútorgyár egykori belvárosi területét a város 2023-ban, az Európa Kulturális Fővárosa-év alkalmából vásárolta meg. Az EKF program rendezvényterévé vált, számos koncertet és egyéb rendezvényt szerveztek a helyszínen. A terület rendezvénytér funkcióját 2024-ben és 2025-ben is megőrizték, de ezt követően a városnak döntenie kell a terület hasznosításáról, arról, hogy milyen funkciót töltsön be a belváros szívében. A NONA projekt lehetőséget ad a téma alapos elemzésére, a külföldi példák megtekintésére, valamint a fejlesztés előkészítésének átgondolására, elemzésére. A projekt keretében a lehető legszélesebb körű felmérést szeretnék elvégezni a terület hasznosításáról, amelyet a Pannon Egyetem kutatói készítenek el. Félévente szerveznek nemzetközi találkozót, melyre most Veszprémben került sor. A találkozó fő témája a projektben részt vevő fejlesztendő területekben rejlő lehetőségek felkutatása, tapasztalatok megosztása volt. 

Sajtótájékoztató a NONA projektről 

Porga Gyula, Veszprém polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a NONA projekt már többször előkerült a közgyűlésen is. Az uniós kezdeményezést a Bauhaus indította, és 10 ország 18 szervezetével közösen startolt a pályázat. A projekt célja felkutatni, hogy a barna mezős belvárosi területek revitalizációja milyen módszerekkel, milyen technikával lehetséges. Kérdés, hogy miként tudja a lakosságot bevonni a városvezetés, hogy egy mindenki számára megfelelő tér jöhessen létre. Egyrészt a Gyárkert területéről, másrészt a buszpályaudvartól a vásárcsarnokon át egészen a Balaton Plázáig tartozó területről döntenénk, melyben kulcsfontosságú szerepet tölt be a volt SZMT-székház. A városnak volt két éve kipróbálni egy egykori barna mezős terület felhasználását a Gyárkert által, de a sikerek ellenére a továbblépésen kell gondolkodni a polgármester szerint. A Pannon Egyetem közreműködésével a napokban elindítják a kérdőívezést, mely keretein belül a lakosság véleményét szeretnék megtudni. 

Zdravko Kozinc, a szlovéniai Iskriva alapítója beszédében elmondta hogy a NONA projekt keretében a konferencia célja az volt, hogy a 10 ország koncepcióját összefogja, hogy megtudják, az ilyen típusú fejlesztéseket miként lehet egy városon belül sikeresen végrehajtani. Európában olyan városokat szeretnének látni, melyek lehetővé teszik a lakosság igényeinek kiszolgálását. Minden egyes várostól azt kérték, hogy válasszanak ki egy olyan területet, ami jelenleg használaton kívül van és meg kellene oldani a hasznosítását. A cél, hogy a 10 város egymást segítse, és bemutassák, hogy a barna övezetek új funkciót kapva is életképesek. Az, hogy egy európai uniós Bauhaus projekt Magyarországon mutathatja meg a módszertanát és a működési elvét, csodálatos dolog Zdravko Kozinc szerint. 

Laura Hagemann Arellano – aki az Európai Bizottságon belül az Új Európai Bauhausnak dolgozik – szerint a program célja a városi területek társadalmilag befogadóvá alakítása, illetve fenntarthatóvá tétele. Laura szerint a Gyárkert tökéletesen alkalmazkodik a Bauhaus elképzeléseihez, és fontos, hogy a lakosság véleményét is kikérik a fejlesztések előtt, melyre időt hagynak. 

Török Ágnes nemzetközi projektkoordinátor elmondta, hogy 2024 óta kutatják, hogy a területek milyen új funkciót kapjanak. Jelenleg a lakossági felmérés van porondon, melyet papír alapon és online is meg fognak találni a veszprémiek. A fő cél, hogy olyan részt alakítsanak ki a városban, ahol nem csak szezonálisan van élet. A projektnek jövő év közepén lesz vége, eddigre szeretnék megtalálni a terület hasznosítását. A felmérést a Pannon Egyetem fogja végezni, májusban vezetői interjúkat készítettek, amikor számos képviselőt és politikust megkérdeztek, a nagyközönséget pedig június végétől kérdezik meg a felmérés által. Terveznek

• QR-kódokat kihelyezni a helyi buszjáratokra, illetve 
• Facebook-csoportot is szeretnének indítani, ami a fejlesztéssel fog foglalkozni. 

A kérdőívezés ez év végéig tart, legalább 1200 főt szeretnének megkérdezni.