Ukrajna EU-csatlakozása káros és hátrányos az európai agrárium számára

Mint Sövényházi Balázs elmondta, Ukrajna jelenleg a világ egyik vezető agrárexportőre: mezőgazdasági kibocsátása akár 400 millió ember ellátását is lehetővé tenné. A mezőgazdaság az ukrán gazdaság gerince: az exportbevételek közel felét adja, a GDP több mint 10 százaléka származik belőle. Tavaly 25 százalékkal nőtt a mezőgazdasági exportjuk, melynek döntő hányadát a gabonafélék tették ki. Kína, Spanyolország és Románia együtt az ukrán gabonaexport 44 százalékát vásárolta fel – sorolta az elnök, majd így folytatta:

Ukrajna EU-csatlakozása és az uniós agrárpiac jövője

– Az ukrán földpiac 2024-től már jogi személyek előtt is nyitott, a termelés gyorsan alkalmazkodik az exportigényekhez. A termékhozam a háború ellenére is eléri a fejlett európai szint 60–70 százalékát. A baromfiágazat mára a teljes kibocsátás 60 százalékát adja. A csatlakozással Ukrajna lenne a legnagyobb uniós agrártámogatás-kedvezményezett. Ez a forrás azonban a jelenlegi tagállamok – köztük Magyarország – gazdáitól kerülne elvonásra. A nyugati tőke beáramlása tovább gyorsítaná az ukrán mezőgazdaság koncentrációját és intenzifikálását. Ukrajna a világ vezető napraforgó-termelője és -exportőre, a globális napraforgóolaj-kínálat mintegy 50 százaléka tőlük származik. Ez a növény stratégiai fontosságú az ukrán agrárgazdaság számára – az EU-ba irányuló export fokozódása pedig komoly versenyt támaszt a magyar termelőknek is. A hazai gazdák egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt az olcsó ukrán alapanyaggal, különösen a feldolgozóipari megrendelések terén – tudtuk meg Sövényházi Balázstól. 

Az ukrán agrárgazdaság számos olyan eszközt alkalmaz, amely az EU-ban tiltott:

• engedélyezett a GMO-növények termesztése,
• használnak 56 olyan növényvédőszer-hatóanyagot, amelyeket az EU már betiltott,
• nincsenek szigorú állatjóléti és antibiotikum-használati előírások,
• alacsony bérek (bruttó 2 euró/óra).

Ez jelentős költségelőnyt jelent, miközben élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet. Az EFSA adatai szerint számos szalmonellás hús származik Ukrajnából.

Veszprém vármegye: helyi gazdák, helyi támogatás

A vármegyében 160 ezer hektár területen folyik mezőgazdasági termelés, mintegy 4500 gazdálkodó részvételével. Az egységes kérelmek beadása sikeresen lezárult június 10-én, ebből 3000 gazda a falugazdászokon keresztül adta be igényét. A falugazdászok segítenek a támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokban is – például talajmintavétel vagy tápanyaggazdálkodási terv elkészítése terén.

Ukrajna EU-csatlakozása tehát nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is az uniós – és benne a magyar – mezőgazdaság jövője szempontjából – zárta szavait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Vármegyei Szervezetének elnöke.