A nemzetközi élmezőnyt vette célba a Pannon Egyetem (galéria)

A magyar felsőoktatás évtizedeken át egy merev, szocialista nagyvállalati modellben vergődött. Aztán jött a váltás – és robbanásszerű változások indultak el. A „Megújult Magyar Felsőoktatás sikerei” címmel tartott sajtótájékoztatón dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, dr. Giricz Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora és Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja számoltak be a modellváltás kézzelfogható eredményeiről.

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta: „A cél az volt, hogy a magyar fiatalokat helyzetbe hozzuk, megadva nekik minden lehetőséget egy jó karrierhez, álmaik eléréséhez.” Mint elmondta, az egyetemek már nem a középszer megtartására, hanem a teljesítmény ösztönzésére törekszenek. Az alapítványi működés rugalmasságot, versenyképességet és autonómiát hozott – a 21 érintett egyetem szenátusainak 87%-a támogatta az átalakulást.

A jövő egyeteme ma épül – A Pannon Egyetem és a hazai felsőoktatás sikerei

A számok önmagukért beszélnek: a felsőoktatásba jelentkezők száma 2022-höz képest 40%-kal nőtt, különösen a műszaki, informatikai és természettudományos területeken. A vidéki intézmények is megerősödtek – minden második jelentkező ma már ilyen egyetemet választ, és 25%-kal nőtt a vidékre jelentkezők száma.

Dr. Giricz Zoltán elmondása szerint a modellváltás sikere abban rejlik, hogy végre lokálisan is megjelent a felelősség, és a kuratórium az, ami szerződés szerint összeköti az állami megrendelést az egyetemi teljesítménnyel. Hozzátette, a Pannon Egyetem példája jól mutatja az új rendszer erejét: méretéhez képest az ország második legjobb egyeteme, nemcsak tudományos, hanem pénzügyi mutatókban is. A nemzetköziesítés is szárnyal: közel 46 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, 11 egyetem adja ennek 85%-át. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében már több mint 3000 hallgató és oktató tanulhatott vagy kutathatott a világ vezető egyetemein – miközben az Erasmus-vita miatt Brüsszel csak húzza az időt.

A tudományos teljesítmény is szintet lépett: 48%-kal nőtt a kiemelkedő publikációk száma, a szabadalmak és szellemitulajdon-bevételek pedig többszörösükre emelkedtek. A Pannon Egyetem például nemzetközi kutatásokban működik együtt a Stanfordi, a Szöuli és a Floridai Egyetemmel.

„Mostanra évről évre látszik a dinamika. Reális cél, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ top 100-as listáján” – fogalmazott Dr. Varga-Bajusz Veronika. A Pannon Egyetem lendületét és az országos felsőoktatási megújulás sikerét tekintve ez már nem vágy, hanem határozott irány.