Tömegesen fogják mindenki szeme láttára csinálni a Bakonyban (képgaléria, videó)

Mintha idén sokkal több lenne a szarvasbogár a Bakonyban és a Balatonnál is, többet látunk ebből a csodálatos rovarból – jelezték olvasóink szerkesztőségünkben. Utánajártunk, nem gondolják rosszul és az okot is kiderítettük. Ám, ha megpillantja ezt az állatot, tudnia kell, hogy csupán egy hónapja van hátra. A nászt hamarosan a halál követi. Annál a példánynál is, amelyet esővízgyűjtőből mentettünk ki és videónkon fenyegetően mozgatja a küzdelemhez használt agancsszerű rágóját.

Egy hónapos föld feletti lét

Kutasi Csaba entomológustól kértünk tájékoztatást, és megtudtuk, hogy a szarvasbogarak közül a nagy szarvasbogár a legnagyobb bogarunk. Lárvája több éven át fejlődik a föld alatt, mintegy 5 éven keresztül. A több éves fejlődési idő miatt vannak olyan évek, amikor nagyobb számban jelenik meg és ez területenként is változhat.

Szarvasbogár a Bakonyban

A szarvasbogarak (Lucanidae) a lemezescsápú bogarak családsorozatába tartoznak, tőlük a jellegzetes térdes csápjuk különíti el őket. A család fajai erdőlakó állatok, a kifejlett bogarak a fák kicsurgó nedvét nyalogatják, esetleg nektárt esznek, vagy nem is táplálkoznak. A lárvák korhadó fában fejlődnek, a nagy termetű fajok esetében ez több évig is eltart. Hazánkban 6 faj fordul elő, mindegyik védett.

A Bakonyban a szarvasbogarak 5 faja él:

• a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus),
• a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus),
• a kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides),
• a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum),
• és szőrös szarvasbogár (Aesalus scaraboides).

• A nagy szarvasbogár hímje 3-8 centiméteres, ritkán 10 centis is lehet,
• míg a kis szarvasbogár 2-3 centiméter méretű,
• a többi faj 2 centiméter alatti.

A kis szarvasbogár széles körben elterjedt, még városi parkokban is előfordul, ahol korhadó faanyagot talál. Fémes kék színű fajunk a kis fémesszarvasbogár, amely főleg tölgyesekben él, elhalt lombosfák korhadó tuskóiban fejlődik. 

Árnyas, idős bükkösök bogara a tülkös szarvasbogár, a szőrös szarvasbogár pedig hazánkban a legkisebb faj, csupán 5-7 milliméteres. Ez a rejtőzködő életmódú faj főleg a madárcseresznye és más fafajok vörösen korhadó, földön heverő törzseiben fejlődik.

Nász után halál

A nagy szarvasbogár 2017-ben volt az év rovara, akkor éppen megelőzve az óriás énekeskabócát. A nagy szarvasbogarak lárvái általában 5 éven keresztül fejlődnek idős tölgyfák gyökerei között, ahol az elhalt, korhadó faanyagot fogyasztják. Az októberben a talajban, bábkamrában bábozódó bogarak föld feletti élete csak 4-5 hét.

A hímek a párosodás után elpusztulnak, idős tölgyfák tövében fedezhetjük fel a maradványaikat. A nőstények néhány héttel tovább élnek, haláluk előtt még idős tölgyfák tövéhez lehelyezik a petéiket.

– tudtuk meg a rovarásztól.

Küzdelem és nász

A szarvasbogarak násza nyári, júliusi esti látványosság, akárcsak a szentjánosbogár esetében. A párzási időszakban a nagy szarvasbogár hímek hatalmas, agancsszerű rágóikat vetik be a riválisok ellen a nőstényekért vívott párbajok során – hívta fel rá a figyelmet a Bakonyerdő.

Naplemente után, főként meleg, párás estéken az öreg tölgyesek és erdőszélek környékén, valamint parkokban és kertekben is megjelennek. A hímek gyakran a levegőben keresik párjukat, zúgó, nehézkes repülésük könnyen felismerhető.

• A hím szarvasbogár agancsszerű rágói nem alkalmasak harapásra, kizárólag a küzdelemhez használja őket.
• A nőstény kisebb, de erősebb rágóval rendelkezik.
• A felnőtt bogarak mindössze néhány hetet élnek, kizárólag a szaporodás a céljuk.
• Lárváik 5 évig fejlődnek elhalt faanyagban, ezzel fontos szereplői az erdei ökoszisztémának.
• Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 forint. Vigyázzunk rájuk!