Fischl Vilmos: Az iszlám szélsőséges irányzata jelent gondot

A reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programsorozat részeként megtartott előadáson elhangzott, Fischl Vilmos lelkipásztor már gyermekkorától kezdve állandó kapcsolatban volt az arab világgal. Egészen 1984-ig töltötte gyermekkorát Líbiában, majd ösztöndíjasként tanult arab történelmet a kuvaiti egyetemen. Évekkel később a Corvinus Egyetemen tette le a diplomata vizsgát arab világ szakterületen. A hadtudományok doktora címet a Nemzetvédelmi Egyetemen szerezte biztonságpolitikai szakterületen. szpdA reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programsorozat részeként megtartott előadáson elhangzott, Fischl Vilmos lelkipásztor már gyermekkorától kezdve állandó kapcsolatban volt az arab világgal. Egészen 1984-ig töltötte gyermekkorát Líbiában, majd ösztöndíjasként tanult arab történelmet a kuvaiti egyetemen. Évekkel később a Corvinus Egyetemen tette le a diplomata vizsgát arab világ szakterületen. A hadtudományok doktora címet a Nemzetvédelmi Egyetemen szerezte biztonságpolitikai szakterületen.

A külügyi szakértő előadásában többek között arra kereste a választ, hogyan és miért harapódzott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst és mennyi-re vehető komolyan annak misszió jellege. Az evangélikus lelkész arról is szót ejtett, milyen lehetőségei vannak a Nyugatnak arra vonatkozóan, hogy megállítsa az iszlám rohamos terjedését.

Fischl Vilmos hangsúlyozta, nem magával az iszlámmal van a probléma, hanem annak szélsőséges irányzatával. – A szélsőségesség a kereszténységen belül is probléma, ugyanilyen gond az iszlámon belül is a radikalizmus – jegyezte meg a vár Thury-termében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Hozzátette, 2001. szeptember 11-ig Európa és a Nyugat teljesen nyitott volt az iszlám vallásra. Később aztán valami megváltozott, s Európa már másként kezeli az iszlámot.

– Az iszlám és a nyugati világ közötti konfliktus elkerülhetetlen. A Nyugat iszlám-ellenessége, vagy e vallással szemben mutatott érdektelensége, illetve félreértelmezése nem új keletű probléma kontinensünkön. Ám napjainkban jelentős mértékben felerősödött ez a tendencia – idézte Samuel P. Huntington globális politikával kapcsolatos gondolatait a szakértő.

Fischl Vilmos szerint ennek oka egyrészt az Amerikában történt merényletsorozat, másrészt amióta 2015-ben a migráció elindult, Európában eddig harminchárom terrorcselekmény történt, ami közel 350 ártatlan emberi életet követelt. Ezek az események

pedig hatással vannak ránk – vélekedett a lelkész.

Az előadáson elhangzott, a fő probléma az, hogy a nyugati és az iszlám civilizáció különbözik egymástól. Európa egy olyan államformát és kultúrát próbál ráerőltetni egy diktatúrában szocializálódott embertömegre, akik számára a demokrácia idegen. Fischl Vilmos szerint a megoldás a tárgyalásokban rejlik, melynek során azt is figyelembe kell venni, hogy az érintett arab országokban élőket hogyan, milyen módon lehet ott, helyben segíteni. A külügyi szakértő elmondta, jelenleg is számos olyan program van folyamatban, ami támogatja Szíriát és Irakot. Fontos, hogy hosszú távon olyan megoldásokat dolgozzanak ki a partnerek, amelyek révén megálljt lehet parancsolni az arab világ országaiból érkező migrációnak.