Három napos konferencia – Fókuszban a szakrendelők

- A lakosság igényli a kórházakon kívüli ellátások növelését. A szakrendelők kicsit beragadtak a háziorvos és a kórházi ellátás közé, pedig szerepük sokkal nagyobb is lehetne, ezt próbálja szövetségünk képviselni- mondta el lapunknak Pásztélyi Zsolt a szövetség elnöke.

A konferencián sor került egészségpolitikai kerekasztal – beszélgetésre is, ahol az egészségügyi ágazat döntéshozói válaszoltak a járóbeteg szakellátással kapcsolatos felvetésekre és kérdésekre.

A vitaindítóban elhangzott szövetségi helyzetértékelés szerint a magyar egészségügy és a járóbeteg szakellátás helyzete stabilizálódott, de a finanszírozottan elvégezhető ellátásokat szabályozó teljesítményvolumen-korlát csökkentés komoly kihívás elé állítja a szektort. Elvárás, hogy kevesebb esetet lássanak el a járóbeteg ellátók, ugyanakkor vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg ellátástól. Kedvező fejlemény, hogy néhány új beavatkozás is támogatottá vált- például a Dévény Anna módszer, vagy az Endoszkópos ultrahangvizsgálat is.

A szövetség véleménye szerint hátrányos a járóbeteg szakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások finanszírozásának korlátozása, miközben a kórházak ezt volumenkorlát nélkül, emelt alapdíjon végezhetik, ami diszkriminatív a járóbeteg szakellátással szemben. Ónodi Szűcs Zoltán államtitkár válaszában először mutatta be azt a kormányzati álláspontot, miszerint első lépésben először a kórházakon belül kell kikényszeríteni az egynapos sebészet terjedését, az önálló járóbeteg szakrendelők egynapos sebészetein csak ezt követően kerülhet sor kapacitásbővítésre.

Bár csökkenő tendenciájú, de továbbra is aggasztó mértékű a hazai egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magán-egészségügyi munkavállalásuk. A magán-egészségügy elszívó ereje egyre erősebb, és gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja a rendelőintézetek vezetését. Ennek érzékeltetésére elhangzott, hogy míg egy állami finanszírozott szakrendelő átlagosan 2000 forintot kap egy ellátásért, ugyanezért a beavatkozásért egy magánrendelőben ennek öt-tízszeresét kell kifizetni, ezért nehéz akár az orvosi fizetésekben akár a körülményeket illetően velük versenyezni. A szövetség jelentős, és fontos lépésnek tartja a béremeléseket, ami elősegítheti, hogy szakemberek itthon maradjanak, de további lépéseket kell tenni a munkakörülmények javítása terén is a szakemberek kivándorlásának megállítása érdekében, mert a szakorvoshiány helyenként már az ellátást teszi lehetetlenné.

Továbbra sem látnak előrelépést abban, hogy jelenleg sok esetben csak adminisztratív okokból történik a szakorvosi ellátás. Ilyen amikor a szakorvosi véleményhez kötött, rendszeresen szedett gyógyszereket, vagy rendszeresen használt fogyó gyógyászati segédeszközöket kell felírni, szakorvosi beutalók előírását kell végezni. Az Szövetség álláspontja szerint az alapellátás kapuőr szerepének erősítése érdekében jelentősen növelni kell a háziorvosok kompetenciáját, ehhez csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát, és azokat a beutalási lehetőségeket, amelyek szintén csak szakorvoson keresztül érhetők el.

A várólistákon sok esetben jelenleg is nagyon hosszú a várakozási idő, a konferencián bemutatott friss adatok szerint legrosszabb a helyzet a kardiológai- ahol átlagosan 46,29 nap, a diabetológia- ahol átlagosan 28,42 nap és az endokrinológia- ahol átlagosan 23,79 nap szakrendeléseken.

A három napos konferencián szakmai előadásokat is tartottak az egész szektort érintő kérdésekről, szűrővizsgálatokról, szűrési programokról, a környezeti medicináról, betegkommunikációról. Szó volt a sürgősségi és a járóbeteg szakellátás határterületeiről, a laborfinanszírozás vagy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér szakmai részleteiről, intézményvezetésről is.