Magyar szüretelőénekből lett Európa himnusza?

Mint az ünnepségen a korábbi polgármester, Tóth Tamás is elmondta, évek óta foglalkoztatja a sümegieket a kérdés, hogy vajon igaz-e, hogy az Örömóda valójában magyar dallam.

A polgári önképző kör több előadást hallgatott már meg Kisfaludyról, az Örömóda és a Badacsonyi szüretelő ének kapcsolatáról is.

- Az összes, ezzel kapcsolatos anyagot, a magyar Duna zenekar, Karakas Zoltán és Barsi Ernő részéről összejött információkat is átbeszéltük, Iván András csapata pedig összehozta a két dallamot. Azt hallgatva kiderül, hogy a kettő közös dallam. Tehát egy magyar népi dallam az Örömóda, annak szövegét pedig egykor Kisfaludy írta. Az lett Európa közös himnusza. Fusz János zeneszerző akadt rá a dalra, itt járva Magyarországon, 1815-ben. Nem ismerte a költeményt, az csak rövidítve került így egy bécsi újságba, ahol felfigyelt rá Beethoven. A zeneszerző népdalfeldolgozásai között megtalálható a szüretelő ének. Kisfaludytól csak a szöveg való, annak ellenére, hogy a költő zeneszerző is volt. Legyünk tehát büszkék rá, hogy Európa himnusza, amit emberek milliói énekelnek, magyar dallam – mondta Tóth Tamás. Hozzátette, hogy Karakas Zoltán felhívására a külföldön élő magyarok is felfigyeltek, de a Beethoven által átírt zongoradarab és az eredeti dallam közti hasonlóságot Barsi Ernő mondta ki először, 1993-ban. Akkor azt állította, hogy Európa himnusza erre épül. 2015-ben egyértelművé tette ezt Rakos Miklós zenekutató zeneművész, Barsi Ernő tanítványa. Ő azt írta, hogy a magyar szüretelő ének verbunkos stilizálású dallam. Az adta a végső lökést Beethoven számára, amikor megszületett fejében a himnusz dallama.

Amint azt Karakas Zoltán írta, az Európai Unió létrejöttekor az alapító tagállamok elfogadtak egy közös indulót, egy európai „himnuszt”, amely Beethoven alkotása, az Örömóda. Dallama letisztult, egyszerű, érzelemre ható, kellemes. Akárcsak a magyar népdalok.

- A hasonlóság csupán a véletlen műve...(?) ... avagy a nagy géniusz igenis merített a magyar népdalkincsből, ahogy állítják zenetudósok? Barsi Ernő, zenetanár, kutató 1994-ben világít rá az Örömóda magyar vonatkozására. Kisfaludy Sándor, Sümeg városának szülötte volt az – állítja -, aki a „Magyar Szüretölő Ének” című népies dalával megihlette Beethovent. Állítása nem újkeletű, hiszen Szabolcsi Bence zenetudós már 1943-ban rámutat a dallam és a forma egyezésére a két zenemű között. Ezen a ponton hátra is dőlhetnénk, de ne tegyük, jussanak eszünkbe Kodály Zoltán intő szavai: „Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának”. Vizsgáljuk meg, kerültek-e elő újabb adatok? Megfelelő helyén van-e a magyar népi kultúra az európai kultúrkör, az egyetemes zenetudomány megítélésében? Van-e tennivalónk? – írja Karakas Zoltán.

A sümegi Anna & Big Faces zenekar a két művet összerakta és egy stúdióban felvette, majd a szüreti fesztivál első estjén, a Kisfaludy vacsorán előadta a várcsárdában. Azt követően a szüreti ünnepségen is elénekelte a dalt a zenekar énekese, Iván Anna.