Pápa központjában már több száz éve tartottak piacot

Felújítás miatt a pápai piac hamarosan munkaterületté alakul. Ebből adódóan pedig felmerült annak a lehetősége, hogy a piacot erre az időszakra ne a várkerti parkolóba helyezzék át, hanem sokkal méltóbb, alkalmasabb helye lenne a Fő téren. Az elgondolás nem új keletű, hiszen a főtéren már évszázadokkal ezelőtt tartottak piacot. Péterváry-Szanyi Brigitta, a Gróf Esterházy Károly Múzeum régésze rámutatott, a pápai Fő tér 2010-es próbafeltárásai, illetve a 2011-ben Mordovin Maxim által végzett feltárások Kárpát-medencei viszonylatban is jelentősek, ugyanis példa nélküli, hogy ekkora felületű feltárást végeztek volna egy város főterén.

- A régészek két év alatt összesen 1700 négyzetmétert tártak fel. Előkerültek a Nagytemplom gótikus elődjének nyomai, valamint egy kora újkorig használt temető sírjai, a kerítőfal és a temetőárok. Az oklevelek alapján csak a 13. századból ismerjük Pápa első említését, azonban az ásatások igazolták, hogy itt már az Árpád-korban is egy település állt – emelte ki Péterváry-Szanyi Brigitta.

Mint mondta, ezt a falusias jellegű települést a 13. században fejlesztették tovább, ekkor a házak nagy részét lebontották, a földet elegyengették, a felületet pedig kavicsos-agyagos réteggel vonták be, helyet adva a főtéri piacnak. – A piactéren a 13. századtól heti rendszerességgel, valószínűleg szombatonként tartottak vásárokat. A 15. századból pedig már biztos adataink vannak a heti vásárokra vonatkozóan, valamint tudjuk, hogy évente egyszer, február másodikán, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján éves vásárt is rendeztek. Ilyenkor nemcsak a környékről vagy az országból, hanem a korabeli Európa más részeiből is érkeztek kalmárok a pápai főtérre – magyarázta lapunknak a Gróf Esterházy Károly Múzeum régésze.

Kifejtette, a 16. században a török veszedelem miatt palánksánccal vették körbe a várost, így a terjeszkedési lehetőségek beszűkültek és a kereskedelem sem volt annyira élénk. – Ezelőtt egy felszórt, kavicsos felületű főtérrel számolhattunk, aminek a nyugati és a déli oldalán bonyolódott a közlekedés. Ezt a megmaradt keréknyomok is igazolják. Azonban a 16. században, valószínűleg az 1560-as években négy házat építettek a főtérre, melyeket feltehetőleg a kereskedők használták. Ezt igazolja, hogy az egyik ház mögött nagy mennyiségű csontot találtak a régészek, ami egy hentesáruüzletre enged következtetni, a másik házban pedig rengeteg szétszóródott aprópénzre és textilplombára leltek. Ez valószínűleg egy szatócsbolt lehetetett, ahol posztót, textilt árultak – ismertette Péterváry-Szanyi Brigitta.

- A piacra minden bizonnyal a helyi gazdák is kivitték a portékáikat, a legtöbb bizonyíték azonban a posztó kereskedelmére utal. Pápa büszkélkedhet a Kárpát-medence legnagyobb egyben megtalált textilplomba-gyűjteményével is, hiszen több mint kétszáz darab került elő innen. A főtéren találtak Angliából, a mai Lengyelország és Csehország területéről, Ausztriából, Németországból, Franciaországból, sőt, Velencéből származó textilplombákat is. Ezekkel a posztó minőségét jelölték, tehát a posztó végére nyomták rá ezeket a kis ólom- vagy bronzdarabokat. Érdekesség, hogy előkerültek hamis angol plombák is, melyeket Mordovin Maxim kutatásai szerint valahol Orosháza környékén gyárthattak, és valószínűleg az ottani birkák gyapjából készített posztót adták el angol áruként. Akkoriban ugyanis az angol posztó volt a legjobb minőségű – emelte ki a régész. Hozzáfűzte, a főtéri leletekből kiállítás is nyílt Posztó Pápa piacán címmel, melyet Veszprémben, Pápán és Budapesten is megtekinthettek az érdeklődők. Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, a 16-17. században a főtér alaprajza már teljesen megegyezett a maival.

- A környező házak kőből épültek, és valószínűleg az alsó szintjük boltként funkcionált. Viszont a főtér közepén nagyon sok cölöplyukat, karólyukat találtak. Ezek ideiglenes árusokra utalnak, tehát itt pavilonszerű, sátras építmények állhattak – magyarázta. A Gróf Esterházy Károly Múzeum régésze hangsúlyozta, a leletek alapján valószínűleg elég nagy élet lehetett a középkori főtéren, hiszen kockajátékot, hordócsapot, elhullajtott pénzt, elhagyott erszényt, sőt, fusiban hamisított érméket egyaránt találtak a régészek.