Szigligeti születési vértanú boldoggá avatását szeretnék

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten

Bódi Mária Magdolna életéről és tanúságtételéről tartott előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége pápai csoportja szervezésében Szakács Péter tapolcai plébános, Bódi Magdi boldoggá avatásának és tiszteletének egyházmegyei referense, valamint Varga Tibor veszprémi érseki és főkáptalani levéltáros nemrég a Szent István Római Katolikus Általános Iskolában.

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten. 1939-től egy fűzfőgyártelepi üzemben dolgozott, megbecsült munkáslányként. 1941-ben, Krisztus király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett, s 1942-ben a Mária Kongregáció tagjává avatták. 1945-ben a front elért családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez. Jöttek a hírek a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Magdi ezeket hallva elhatározta, hogy ha kell, az élete árán is hű marad Jézusnak tett fogadalmához. 1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra. Magdi ellenállást tanúsított, és menekülni igyekezett, erre az egyik katona többször rálőtt. A halálosan megsebesített lány utolsó szavai ezek voltak: „Uram, királyom! Végy magadhoz!” – tudtuk meg.

Szakács Péter Márfi Gyula veszprémi érsek megbízottjaként 2010 óta intézi Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának ügyét

– Nemcsak saját vallásosságával volt elfoglalva, hanem sokat segített másoknak is, főleg gyerekekkel, idősekkel, rászorulókkal foglalkozott, korabeli társai bevonásával. Karizmájával egyházi szolgálatra tudta bírni a vallástól távol álló lányokat. Szigorú, ám vidám, színes, szeretetteljes egyéniség volt – jellemezte a keresztény vértanút a Naplónak nyilatkozva.

Szakács Péter kiemelte, a szegény uradalmi cseléd családból származott Bódi Magdi nem vallásos környezetben nőtt fel, a tanyasi körülmények nyomása ellenére mégis az általa fontosnak tartott lelki dolgok határozták őt meg. Az elemi iskolai hittan, az elsőáldozás és bérmálkozás után annyira komolyan vette a hitét, hogy kiemelkedő emberré, egy példaképpé küzdötte fel magát, úgymond a semmiből.

Mint mondta, a hitéért, erkölcseiért halt Bódi Magdi élettörténete a vele foglalkozó lelki atyáknak, Temesi Józsefnek és Andrusics Istvánnak köszönhetően maradt az utókorra. Boldoggá avatását Mindszenty József, akkori veszprémi püspök, kezdte el még 1945-ben.

– Aztán 1952-ben, a Rómába küldés előtt eltűntek a papírok, rejtélyes, valószínűleg állambiztonsági okokból. 1990-ben lehetett újra elővenni a témát, azonban Szendi József püspök perújrafelvétele sikertelen volt. Márfi Gyula érsek karolta fel ismét az ügyet 2010-ben, amikor megtalálták az eltüntetett anyagokat. Ezeket kellett megvizsgálnom, kiegészítenem a mai boldoggá avatási procedúrának megfelelően. Az átdolgozás után végül összesen hétezer oldalnyi dokumentumot juttattunk el egy éve a Vatikánba. Nemrég kaptuk a hírt, hogy a leadott anyag javítást nem igényel, elfogadták az egyházmegyei szakasz validitását. Ez azt jelenti, hogy rátérhetünk a pozíció kidolgozására. Így néhány éven belül a Szentatya kimondhatja a végső döntést – számolt be Szakács Péter.

Az egyházmegyei referens megjegyezte, mivel vértanúság esetén csak opcionális, ezért Bódi Magdi esetében nem vizsgáltak csodát. Habár több száz tanúságtételt kaptak bel- és külföldről, ezeket időtakarékossági okból nem illesztették be hivatalosan az anyagba.