Egyre több a róka, de veszettség nincs

A „rókaügyek” akkor kezdődtek a megyében, amikor 20-25 évvel ezelőtt Balatonfüreden a városban feltűntek a rókák. Abban az időben több újságcikk is megjelent arról, hogy mennyire zavaró a jelenlétük. Közben az állam elkezdte a veszettség elleni immunizálást a nyugati határszélen. Több évig szórták sávosan, repülőgépekről a beinjektált falatkákat, amit a ragadozók megettek. A veszettséget nemcsak a rókák, hanem más állatok is hordozhatják, mint a vadmacska, vagy a borz, sőt a kóbor kutyák és macskák is. Az akció olyan sikeres volt, hogy jó pár éve Veszprém megyében nincs is szórás, mert a veszettség teljesen kiszorult a megyéből – fogalmazott Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára.

Elmondta még, hogy a vadgazdálkodók figyelik a rókákat. Minden rendellenesen viselkedő egyed állategészségügyi vizsgálata megtörténik, és az akció sikerességének köszönhetően, veszettségvírust hosszú évek óta nem mutattak ki a megyében, így ettől nem kell tartani. Viszont korábban a veszettség gyérítette a rókákat. Most, hogy ez nincsen, sokkal több a róka. – Anno egy-két róka látványa bosszantott bennünket, manapság már meg sem lepődünk, ha látunk egyet. Az autók rengeteg rókát ütnek el, ezt tapasztaljuk, és sok példány fordul elő lakott területeken is – vélekedik a vadászkamara titkára.

- Azt elfogadom, hogy aki rókát lát, az aggódik és tart tőle, mert az emberekbe beleivódott, hogy félnek a veszettségtől. A róka és a veszettség közé egyenlőségjelet tesznek, hiába nem fordult elő tíz éve a megyében. De ez nem is baj, mert inkább legyünk óvatosak. Azt tudni kell, ha egy veszett róka megfertőzi az embert és az nem kapja meg időben a védőoltásokat, akkor a veszettség a mai napig gyógyíthatatlan halálos betegség – emelte ki Baracskay Lajos.

A veszettségre valamennyi melegvérű állatfaj és az ember is fogékony. A második világháború után vezették be a kutyák kötelező veszettség elleni védőoltását, ami a háziállatok körében szüntette meg a betegség előfordulását, a vadállatok vakcinázása óta pedig nagyon jelentősen csökkent azok megbetegedése is, ezt már a megyei főállatorvos mondja el a témáról.

- Csalétkes vakcinázás a Dunától keletre lévő országrészen, és a déli országhatáron történik, mert ott a környező országok fertőzöttek veszettséggel. Nyugat-Európa, Ausztria és Csehország nem fertőzött, ezért ezeken a határrészeken nem vakcináznak és Veszprém megyében sem. A nem vakcinázott területeken csak az idegrendszeri tüneteket mutató, vagy veszettség szempontjából gyanús állatok mintázása történik – tájékoztat Leitold József, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály vezetője.

Elmondja még, hogy idén szeptember végéig 11 állatfaj 59 egyedéről érkezett vissza vizsgálati eredmény. Vizsgáltak 32 rókát, 10 macskát, 6 kutyát, egy-egy denevért, borzot, juhot, gímszarvast, őzet és szarvasmarhát, valamint 3 vaddisznót és 2 mókust is. A főállatorvos kiemelte, rendkívül fontos a kutyák veszettség elleni kötelező védőoltása, ami az állattartó felelőssége és bármelyik állatorvossal elvégeztethető. Így az ember közelében lévő állatok védettek lesznek, nem fertőződhetnek meg a vírussal, és azt nem adják tovább más fajoknak. Hozzátette, tény, hogy a rókák felszaporodtak, mert az egyik természetes ellenségüket a vakcinázással megszüntettük, viszont ha nincs vírusbehozatal, akkor nem betegszenek meg veszettségben a rókák.

A kutyák veszettség elleni védőoltásával kapcsolatban Leitold József hangsúlyozta, hogy három hónapos kor fölött kötelező, ezt követően fél év múlva, majd utána évente kell beadatni.