Veszprém

2017.12.07. 09:09

Verancsics, az európaiság mintája

Annyi minden bizonytalan Verancsics Faustus életében, mozog az egész életrajz, ahogy mozgott Európa is abban a néhány évtizedben, melyet a sors neki szánt.

Leitner Vera

Itt, Veszprémben azonban mindig érdemes Verancsicsról beszélni – húzta alá Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus, aki a polihisztor halálának 400. évfordulója kapcsán tartott megemlékezésen tartott előadást az Utas és Holdvilág Antikváriumban szerdán.

Verancsics Faustusra emlékeztek meg szerda este a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának tagjai előbb a Vár u.5. szám alatt található Verancsics-emléktáblánál, majd ezt követően az Utas és Holdvilág Antikváriumban, ahol Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus idézte fel részletesen a 400 éve, 1617-ben elhunyt tudós, író, lexikográfus, fizikus, filozófus, történész, veszprémi várkapitány életét, aki élete során termékeny és sokoldalú munkásságával nagymértékben gazdagította az európai kultúrát. A polihisztor egyik legismertebb műve a Machinae Novae – Új gépek című alkotás, mely különböző gépek és technikai konstrukciók gyűjteménye, s mely némileg tükrözi szerzője zsenialitását. A magyar, horvát, olasz kultúra számára egyaránt értéket alkotó és képviselő Verancsics kapcsán Praznovszky Mihály Klaniczay Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténésztől idézett egy gondolatot, miszerint ami a maga korában nem különült el nemzeti szempontból, ami közös örökség, azt az utókornak nincs joga egyik vagy másik nép kizárólagos nemzeti tulajdonává minősíteni.

– Így gondoljunk Verancsicsra, aki egy nagy európai birodalom polgára volt, aki majd minden nép nyelvén beszélt és írt. Igazi európai volt, az európaiság mintája: a dalmáciai Sibenikben született, Pozsonyban nevelődött, Padovában járt egyetemre, Prágában császári hivatalnok, Veszprémben gazdasági szakember, Rómában a pápával tárgyal, s Velencében írja műveit – hívta fel a figyelmet Praznovszky Mihály a polihisztor valóban tartalmas, gazdag életútjára. Verancsics Faustus Vár utcai, a polihisztor kezdetleges ejtőernyője, a Homo Volans (repülő ember) tervét ábrázoló emléktábla megkoszorúzása alkalmával az irodalomtörténész elmondta, nem igaz, hogy az általa tervezett ejtőernyő okozta volna a halálát, mivel ezt senki nem próbálta ki.

– Mégis tudott repülni Verancsics Faustus, aki korát megelőzően olyan technikai terveket, álmokat fogalmazott, rajzolt meg, melyekkel korát, s bennünket is átrepített a jövőbe – fogalmazott az irodalomtörténész.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában