zene

2018.08.25. 14:00

Évszázados hagyományt őriz a pápai Fúvószenekar

Ezek az emberek a lelkesedésért játszanak, idős és fiatal egyaránt. A barátaimnak tekinthetem őket, és talán ez az egyik legjobb dolog az életemben – fogalmazott Horváth Adrián, Pápa Város Fúvószenekarának karnagya.

Polgár Bettina

Ezek az emberek a lelkesedésért játszanak, idős és fiatal egyaránt. A barátaimnak tekinthetem őket, és talán ez az egyik legjobb dolog az életemben – fogalmazott Horváth Adrián, Pápa Város Fúvószenekarának karnagya.

Idén is nagy siker és vastaps koronázta a Csináljuk a fesztivált nevű program fellépéseit. Solti Ádám és Ress Hajnalka szerepelt Pápa Város Fúvószenekara műsorában
Fotó: Pintér Ádám

Két évszázad fúvószenéje címmel 2016-ban jelent meg Horváth Adrián kötete, mely a zenekar múltját érintő kutatásokat is tartalmazza. Mint mondta, már az 1700-as évek végéről létezik bizonyíték pápai fúvószenekar létezésére. A református gyűjteményben ugyanis fellelhető a német fegyveres polgárság naplója, amiben már említik a fúvós­zenekart.

– Meglehetősen idős zenekar lehetnénk, csak sajnos hiányzik a jogfolytonosság. Ez a pápai zenekar ugyanis az 1848/49-es szabadságharcig tudott működni, akkor nemzetőrzenekarrá vált, majd a szabadságharc után teljesen feloszlott. Egy rövid szünetet követően három kezdeményezés is indult az önkéntes tűzoltóság részéről zenekar fenntartására, azonban mindhárom nekifutás elhalt néhány esztendő után. Végül Lengyel Gyulának köszönhetjük, hogy feltehetőleg 1918-ban megalapította az első fúvószenekart. Ezt onnan tudjuk, hogy előtte semmilyen írásos nyoma nincs az együttesnek újságokban, 1918 után azonban már olvasható, hogy létezett fúvószenekar Pápán – magyarázta Horváth Adrián.

Kifejtette, a székelykeresztúri tanítóképzőből helyezték át Pápára Lengyel Gyulát, aki először szimfonikus zenekart alapított, majd az első világháború élményeinek hatására megalapította a Pápai Tanítóképző fúvószenekarát.

– Ez a zenekar elég jól működött. Lengyel Gyula később a leventezenekar megalapításában is részt vállalt, illetve ezzel párhuzamosan egy cserkészzenekar is alakult a vezetésével. A leventezenekar egészen a második világháborúig működött, majd miután visszatértek a frontszolgálatról a régi leventezenészek, Bircher József és Pala Károly, újjáalakították a zenekart. Ezt 1946-tól datálják. Később, mint minden együttest, ezt is a tanács vette át, 1951-től pedig egy erőteljesen központosított kulturális politika alakult ki, és az úgynevezett Bartók Béla Szövetséghez került az összes fúvószenekar szakmai irányítása – avatott be a múltba Horváth Adrián.

A karnagy hangsúlyozta, a pápai fúvószenekar mindig nagyon sikeres volt, mert ki tudott törni abból a körből, ami a korabeli fúvóskultúrát jellemezte.

– A város magáénak érezte a zenekart, ezért mindig figyeltek arra, hogy olyan szakemberek irányítsák a zenekart, akik ki tudják hozni a hullámvölgyekből. Az új karmestereknek mindig sikerült valami pluszt adni az együttesnek. Amikor Molnár Zoltán, Kovács Attila vagy Hetyei József zeneiskolai tanárok átvették a fúvószenekart, mindig meg tudtak újulni. Az ötvenes évektől a zenekar állandóan igényelte, hogy megmérettetéseken vegyen részt, melyeken nagyon sok arany minősítés és első helyezés született. Ezek az adott korban mindig nagy sikerek voltak, hiszen a pápai zenekar többet tudott mutatni, mint a környező zenekarok. Igyekszünk ezt most is úgy csinálni – húzta alá Horváth Adrián. Megjegyezte, amikor 2008-ban átvette Pápa Város Fúvószenekarát, még a középkategóriában mozogtak, de sikerült innen felsőbb kategóriába lépni. Így a szakmai visszajelzések is megerősítették: sikeres a zenekar.

– A közönség részéről a legnagyobb sikereket mindig a műsorpolitika és a jó ötletek hozták. Több mint tíz éve mennek már az Újévi Fúvós Show-k, amit még Hetyei József egykori karmester indított el. Ez egy nagyon jó ötlet volt, amire egyből vevők voltak a pápaiak. Amikor átvettem a zenekart, főként a műsorpolitikán változtattunk. Próbáltuk megkeresni azt a zenei stílust, amivel nagyobb nézőszámot tudunk elérni, és amivel egy kicsit január elsejéhez méltóan szórakoztathatjuk a közönséget. Az új számokat nagy sikerrel fogadta a közönség. A másik ilyen újítás a Csináljuk a fesztivált nevű program volt, amit már másodjára rendeztünk meg idén. Ez szintén nagyon sikeresnek bizonyult, több ezren voltak kíváncsiak a részt vevő zenekarokra. Legutóbb Olaszországból és Székelykeresztúrról is érkeztek fellépő vendégek – emelte ki a karnagy.

– Noha a zenekarnak hatalmas kottatára volt, igyekeztem nem a megszokott darabokat előhúzni. Elkezdtünk körülnézni, mi az, amit szívesen játszanánk. Nagy változás volt, hogy ami megtetszett, azt én át tudtam ültetni fúvós­zenekarra. Tehát nem okozott gondot, hogy honnan szerezzük meg a kottákat, mert ha valami kellett, én le tudtam írni. Ehhez nagyon sok segítséget kaptam a zenekartól, így a hagyományos, kortárs fúvószenétől kezdve akár a mai magyar popkultúra zenéjéig mindent el tudunk játszani – mutatott rá Horváth Adrián. Hozzátette, a későbbiekben a mai magyar kortárs zene tekintetében szeretnének majd előrelépni.

A helyi és hazai fellépések mellett pedig a külföldi koncertek is számos sikert hoztak. A zenekar többek között járt már Görögországban, Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Erdélyben és a Felvidéken, de a távlati tervek között lengyel kapcsolatok kialakítása is szerepel. Horváth Adrián elmondta, taglétszámuk változó, de általában stabil 35-40 fővel dolgoznak az általános iskolás fiataloktól kezdve egészen a felnőttekig.

– Amikor idekerültem, egy profi zenekartól jöttem, a veszprémi Légierő Zenekar karmester-helyettese voltam. Nekem már önmagában az is élménynek számított, hogy amatőr zenekarral dolgozhattam, mert ez teljesen más. Ők a lelkesedésért játszanak, rászánják a szabadidejüket. Ezek az emberek munka mellett is veszik a fáradságot és eljönnek a próbákra. A barátaimnak tekinthetem őket, és talán ez az egyik legjobb dolog az életemben. Amikor pedig a koncerteken látszik, hogy ők is élvezik, amit csinálnak, az a közönségre is átragad. És amikor a közönségre is átragad az öröm, az visszahat a zenekarra, így az egész egy öngerjesztő folyamattá válik. Lehet, hogy nem mindegyik hang a legtisztább, de arra ott vannak a profi zenekarok. A legutóbbi koncerteken pedig nagyon felemelő érzés volt, amikor ezer-kétezer ember vastapsát hallgattuk. Nagyon sokat köszönhetek ennek a zenekarnak, és köszönöm is nekik, ez az ő lelkesedésük nélkül nem menne – fogalmazott Horváth Adrián.

A karnagy kiemelte, az olaszországi Giulianovában rendezett nemzetközi versenyen második helyezést értek el, talán erre a legbüszkébb, emellett a két legutóbbi hazai minősítőjükön ugyancsak aranyat érdemeltek ki, de természetesen Pápán is nagyon sok elismerést kapott a zenekar. – A város nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is sokszor elismerte a pápai fúvósokat, érzékeltetve, hogy nagyon büszkék a zenekar létezésére, és arra, hogy öregbítik Pápa hírnevét – fűzte hozzá Horvát Adrián.

Pápa Város Fúvószenekarát augusztus 25-én, szombaton délután Nemesszalókon láthatja a közönség, ahova az ABBA- és a Grease-show-t viszik el Ress Hajnalka és Solti Ádám közreműködésével, augusztus 31-én, pénteken pedig az Esterházy-kastély udvarán adnak nyárbúcsúztató koncertet a fúvósok. Ekkor adják át a zenekar két elismerését, az Örökös és a Tiszteletbeli Tag címet. Ősszel már elkezdődik a felkészülés a következő Újévi Fúvós Show-ra, melynek a tematikája egyelőre még titok a nagyérdemű előtt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában