Valóságos időutazás és emlékezetes látogatás Erzsébet királynénk szalonjában

Udvarhelyi Erzsébettől, a palotabelső megújítását szervező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatójától megtudtuk, az enteriőrkiállítás megújítása három évvel ezelőtt kezdődött, és az utóbbi egy évben, a külső felújítás ideje alatt nyílt lehetőség az intenzívebb munkára. A restaurálási munkálatok még nem zárultak le véglegesen, ám számos bútordarab, több ülőgarnitúra, értékes műtárgy újulhatott meg az utóbbi időszakban, aminek köszönhetően még gazdagabb élményben lehet része az érseki palotába látogatóknak.

Az igazgató kiemelte az Erzsébet királyné 1857. évi fogadására rendelt, gyöngyházberakásos szalongarnitúrát, mely­nek ezúttal toalettasztalát restaurálta Nyakas Krisztián bútorrestaurátor. A garnitúra mellett látható Czédly Mónika modelltervező Magyar Kézműves Remek-díjat nyert alkotása, Erzsébet királyné első díszmagyar-öltözetének ruharekonstrukciója. – A palota metszettermeiben, melyek a püspöki palota fogadótermei is voltak, a veszprémi püspök több alkalommal fogadta Ferenc Józsefet. Először 1857 elején látogatott el Magyarországra hivatalosan a császári pár, még a kiegyezés előtt, hogy megismerje az országot és felmérje a politikai hangulatot – mondta el Udvarhelyi Erzsébet.

A császári pár 1857-ben meghívást kapott a veszprémi püspöktől, Erzsébet királyné azonban nem tudott eleget tenni ennek a meghívásnak kislányuk, Zsófia főhercegnő halála miatt. Ferenc József uralkodása alatt azonban többször volt a veszprémi püspök vendége. Utolsó alkalommal 1908-ban érkezett báró Hornig Károly veszprémi püspökhöz, a Monarchia első világháború előtti utolsó, legnagyobb szabású hadgyakorlatának ve­zetésére, Hajmáskérre. Látogatásai emlékét számos iparművészeti tárgy őrzi a palotában – mondta el az igazgatónő a jelenleg is látható, Ferenc József fogadására készült bécsi empire stílusú, faragott és aranyozott díszekkel gazdagított ülőgarnitúrát bemutatva.

Az eredetileg szarvasbőr garnitúra farészeit Kovács András bútorrestaurátor művész, az aranyozott, faragott díszeket Szilágyi Mária faszobrász-restaurátor művész, az Iparművészeti Múzeum két restaurátora állította helyre.Az érseki palotában számos további, Ferenc József fogadásán is megjelent empire bútor található, ilyen például a kígyómotívumos, tusfestéses ü­lő­garnitúra, vagy az a meggy­piros színű, fekete, tusfestéses ülőgarnitúra, melyet épp száz évvel ezelőtt restauráltatott Rott Nándor veszprémi püspök.

Mindegyik bútor újrakárpitozását Galambos István kárpitosmester végezte. A megújult enteriőrkiállítás fényét tovább emeli, hogy a palota metszettermeinek és püspöki termének 18. századi parkettája is restaurált állapotban látható, valamint Koller Ignác metszetgyűjteményének 120 metszete – Ludvai Zsuzsa papír- és bőrrestaurátor művész és Koncz Pál papírrestaurátor művész munkája által – is megújulhatott, továbbá – a palota barokk fa szobrai, könyvművészeti remekei, o­laj­festményei, az Erzsébet ki­rályné által ajándékozott főpapi ornátus liturgikus darabjai, ezüst- és aranyszállal hímzett díszpárnák mellett – felújított állapotban láthatóak a püspöki arcképcsarnok olajfestményei és a képek aranyozott fakeretei.

Az arcképcsarnok restaurálását Jeney Zoltán faszobrász-restaurátor művész végezte, de az ő keze munkáját dicséri a palota lépcsőházában található barokk faszobrok (egy feszület, Szent Flórián, Szent József, Keresztelő Szent János), biedermeier órák, valamint a palota ezüst ötvöstárgyainak restaurálása is. Az arcképcsarnokban látható portrék Veszprém püspökeit, illetve előző érsekét, Szendi Józsefet ábrázolják.– Elsősorban a képek aranyozott kereteinek restaurálását végeztem el. Messziről elég jó állapotúnak tűntek, közelebbről azonban a helyzet tragikusabbnak bizonyult.

Minden bizonnyal az 1800-as évek eleje–közepe óta törekedhettek arra, hogy minél egységesebb keretezést alkossanak meg a festmények számára. Van egy-két arckép, mely méreténél fogva még így is eltér a többitől, így például Klempa Sándor Károly püspök, premontrei szerzetes portréja, melyet Feszty Masa festett meg. Jeney Zoltán elmondta, az aranyozott fa keretek a páratartalom és a hőmérséklet hatására állandóan mozgásban vannak, így ténylegesen indokolt volt már resta­urálásuk, ráadásul különböző aranyozók különböző minőségű munkáját kellett helyreállítania, de plasztikai pótlásokat is végzett a rámák kapcsán. Megjegyezte, érdekes módon épp a korban hozzánk közelebb álló technikával készült keretek voltak a legrosszabb állapotban. Kiemelte továbbá, hogy végső célként ezúttal is a lehető legegységesebb összkép kialakítására törekedtek.

Az érseki palotában kialakított enteriőrkiállítás évek óta a Magyar királynék és koronázó püspökök című kiállítássorozat tematikájához kapcsolódik.

A tárlat az utóbbi százötven év magyar történelmét, a veszprémi egyházmegye történetét, a dualizmus, az Osztrák‒Magyar Monarchia időszakát idézi püspöki hagyatékok, koronázási ajándékok, műgyűjtemények, templomok liturgikus tárgyainak bemutatása révén. A kiállítás kiemelten foglalkozik az utolsó két királynékoronázás, Erzsébet és Zita királyné koronázásának történetével.

A veszprémi érseki palota idén november végéig minden nap 10–17 óráig látogatható, decembertől május 1-jéig előzetes egyeztetéssel fogadnak csoportokat, látogatókat.