2019.01.22. 11:00
Középpontban a kultúra – Veszprém megyében is
A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Papp Béla, az Ajkai Képzőművészeti Egyesület elnöke alkotás közben
Fotó: Györkös József
Az emléknap alkalmából számos kulturális és művészeti eseményt rendeznek országszerte, illetve e naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával és az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. A magyar kultúra napján immár hagyományosan kiemelt figyelmet szentelnek az irodalmi műveknek, az alkotó-, film-, színház-, tánc- és zeneművészetnek. Összeállításunkban megyebeli képzőművész, könyvtárigazgató, levéltárvezető és színész elemzi az ünnep jelentőségét, illetve saját viszonyulását a kultúrához.
Ajka
Papp Béla, az Ajkai Képzőművészeti Egyesület elnöke szerint a kultúra ápolása a kulcsa annak az összetartozásnak, amit nemzeti Himnuszunk szellemisége magában hordoz. A magyar kultúra napja nem tartozik piros betűs ünnepeink közé, mégis 1989 óta minden év január 22-e, a Himnusz végső megszületésének napjához kapcsolódik az ünnep. A kultúra ápolása a kulcsa annak az összetartozásnak, amit nemzeti Himnuszunk szellemisége magában hordoz. A kultúrát megélni, éltetni, ápolni, továbbadni és megismertetni kell, mert a kultúra mindannyiunké.
A kultúránk kézzelfogható értékei közé a művészeti alkotások is beletartoznak. A megteremtett, megalkotott értékek hidat építenek a magyar társadalom közösségei között, a magyar nép és más népek kultúrája között. A képzőművészeti tevékenységünk kapcsán szerencsésnek mondhatjuk magunkat egyesületi társaimmal, hogy ezen a napon a városi ünnepség keretében díszíthetjük a kiállítóterem falait, már több mint tíz éve. Erre a napra készülünk szinte egész évben: az alkotótáborban és más alkalmakkor is. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a nap a miénk is, és megtiszteltetésnek érezzük, hogy a város és vezetősége megbecsüli az egyesületünk munkáját.
Pápa
Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények levéltárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a levéltári szakma számára minden nap a kultúra napja. A közgyűjtemény-látogatók, a kultúra iránt érdeklődők részére pedig azért lehet fontos, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a mai fogyasztói társadalomban a talmi értékek helyett az igaziakat is érdemes keresni, figyelni.
– A 19. században, amikor a népitől elvált a magaskultúra, akkor az értelmiség által létrehozott utóbbit szokták kiemelni mint értéket. Ezzel szemben ma minden dolog érték lehet, amit az elmúlt korokban magasabb esztétikai szinten hoztak létre. Tehát a népi kultúra értékeit, hagyományait ugyanúgy meg kell becsülni, őrizni, mint az elit által az évszázadok során előállított értékeket. Hiszen a hagyományos népi kultúra már eltűnt a 20. század közepét követő évtizedekben, a gazdatársadalom felszámolásával, a termelőszövetkezetek megszervezésével, ami tudatos és drasztikus lépés volt. Azért tartom ezt fontosnak, mert a globalizációval szemben a nemzeti, a lokális kultúra jelentősége megnőtt, s a helyi identitást a hagyományos értékek újrafelfedezése és megbecsülése alapozhatja, szilárdíthatja meg – mondta Hudi József levéltárvezető.
Berhida
– Berhidán egy kulturális intézmény található, mely azonban a település szerkezete miatt két telephelyen működik. Fő célkitűzésünk a berhidai lakosok kulturális szükségleteinek kielégítése. Alkalmazkodunk az itt élők igényeihez, ezek ismeretében szervezzük rendezvényeinket – mondta el lapunknak a magyar kultúra napja alkalmából Gerőfiné Mészáros Anita, a Berhidai Kultúrház és Könyvtár igazgatója.
– Törekszünk arra, hogy a kulturális értékek mentén minél több közösség jöjjön létre településünkön, hiszen a város kulturális élete a művészeti és művelődési közösségek által színesebbé, gazdagabbá válik. Célunk, hogy a helyi kultúra által otthonosabbá, élhetőbbé tegyük városunkat. Az embereknek szükségük van kulturális élményekre, nekünk, közművelődési szakembereknek a feladatunk, hogy ezekhez az élményekhez hozzájuttassuk őket.
Veszprém
Szelle Dávid színész, a Pannon Várszínház művésze, rendezője úgy véli, a színházi alkotóknak hatalmas a felelősségük abban, hogy a gazdag kultúrkincset továbbvigyék és átadják az új nemzedéknek előadásaikon keresztül.
– Azt gondolom, hogy a színházunk jó irányba tart, szinte minden évadban megtalálhatók magyar szerzők művei, akár ősbemutatója, melyekkel még jobban fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra mennyire értékes. Azon túl, hogy nagyon jó dolog, hogy január 22-én a magyar emberek figyelme a kultúrára összpontosul, én azt gondolom, hogy nemcsak ekkor, hanem mindennap tudatában kellene lennünk annak, hogy milyen rendkívül színes az a kultúrkincs, amit mi a magunkénak mondhatunk. Ehhez szükség van a kultúrával való találkozás lehetőségeire, minél gazdagabb kulturális életre. Veszprém kulturális élete valóban gazdag, és erre a sokszínűségre még jobban ráirányíthatja a figyelmet az Európa Kulturális Fővárosa cím.