Színvonalas előadás-sorozattal várják az érdeklődőket a Lovasi esték

Január 23-án Gelencsér András levegőkémikus, egyetemi tanár a globális éghajlatváltozásról tart előadást, mely napjainkban népszerű téma, sokszor kerül a média érdeklődésének középpontjába. Megtalálták az összeesküvés- elméletek is, meghatározó politikai szereplők és érdekcsoportok pedig még a létezését is kétségbe vonják. Az éghajlatváltozás nem a jövő, hanem a jelen problémája, és nemcsak az Északi-sarkvidéken, hanem Magyarországon is.

Február elején Hajdu Zsanett biológus és gyógynövénykutató a gyógynövények hagyományos és modern alkalmazásairól folytatja a népszerű előadás-sorozatot. Még hallgató korában önálló kutatóutat szervezett két társával Bolíviába, ahol két évig élt andoki és amazóniai indiánok között. Egy amazóniai faluban végzett gyógynövénykutatást, amiből a diplomamunkáját is írta. Tizenkét éve rendszeresen tart előadásokat minden korosztály számára, 2015-ben Nemzeti Kiválóság Díjat kapott tudományos és tudománykommunikációs munkája elismeréseként.

Február közepén Freund Tamás akadémikus, egyetemi tanár a művészetek által gazdagított belső világ szerepéről, és a kreatív gondolkodóképességről tart előadást.

– Legelőször a tanulási és memóriafolyamatokban szerepet játszó idegsejthálózatok működése kerül bemutatásra. Az agyi hullámtevékenység keletkezése, szerepe az emléknyomok beégetésében, és ennek szabályozása olyan pályák által, amelyek érzelmekről, motivációról, azaz belső világunkról szállítanak impulzusokat. Az előadás második részében az információrobbanás következményeiről lesz szó, a tanulásra, a belső világra, érzelemgazdagságunk alakulására gyakorolt hatásairól, illetve ebből következően társadalmi fejlődésünk egy-két zsákutcájáról, a biológiai evolúcióból vett analógiák alapján – folytatta a Lovasi esték ismertetését Ferenczy Gáborné polgármester, aki elmondta, hogy idén is törekedtek arra, hogy népszerű előadókat hívjanak meg.

A program március elején zárul Kondorosi Éva Balzan-díjas akadémikus előadásával. A 21. század számos kihívás elé állítja az emberiséget. A Föld lakosságának robbanásszerű növekedése a mezőgazdasági termelés rendkívüli fokozását igényli, amelyet a meglévő területeken kell elérni, a klímaváltozást figyelembe véve és a legkevésbé károsítva a környezetet. Mit tehetünk, hogyan védhetjük meg Földünk egészségét, hogyan táplálhatunk rövidesen 9 milliárd embert? Ezekre a kérdésekre próbál az előadás válaszokat adni a szimbiotikus nitrogénkötésből kiindulva, a tudományterület legújabb eredményei alapján.