Veszprémi Petőfi Színház

2019.02.09. 07:00

A Tartuffe tökéletesen megírt, ma is érvényes darab

A Tartuffe minden idők egyik legjobb színpadi alkotása. A világirodalom tíz legjobb drámája közül az egyik.

Balla Emőke

Fotó: Penovác Károly / Napló

Az előadást a Veszprémi Petőfi Színház pénteken este mutatta be Marton László rendezésében, kiváló színészek szereplésével.

Oberfrank Pál, a színház igazgatója szerint a Tartuffe tökéletesen megírt, ma is érvényes darab, melyet avatott mesterként Marton László állít színpadra. A vele eltöltött próbaidőszak mindannyiunk számára egyben megerősítő kurzus is, amely során a színészi gondolkodás, hiteles játékra való törekvés tökéletesedhet Vas István nagyszerű fordításának tolmácsolásával, nyilatkozta. – Mindenki tudja, hogy Marton László az osztályfőnököm volt a főiskolán, fokozott felelősséget érzek a sorsáért. Bárhol vagyok, ahol tudok, segítő kezet nyújtok.

Oberfrank Pál, a színház igazgatója
Fotó: Penovác Károly / Napló

Az igazgató hozzátette, a Tartuffe örökérvényű darab. Nem háromszáz éves, hanem mai; ahogyan a mondatok, a szituációk egymásra épülnek, magunkra ismerünk benne mi is. Puritán a díszlet, az előadást mai ruhákban játsszák a szereplők, ez is erősíti a napjainkhoz való kötődést. Ő Cléante szerepét alakítja. Próbálja Orgont, a sógorát felvilágosítani, ugyanakkor érez iránta egyfajta barátságot. Azt mondta, szereti a szerepet, a szakmai munkát Marton Lászlóval.

Marton László
Fotó: Penovác Károly / Napló

A címszerepet a Kossuth-díjas Gáspár Sándor alakítja. Úgy véli, ez a mű a világ drámairodalmában a Hamlet, a Három nővér és a Faust mellé tehető. Szerteágazó, bonyolult jellemű alkotás, sokféleképpen el lehet játszani, mert az álszentségnek és a képmutatásnak nagyon sokféle képe van. Azt mondta, nem a bohóc lesz a fő karakter, még kevésbé a karikatúra. Sokkal inkább egy olyan férfit alakít, aki esendőségével a bukásig használ és élvez egy helyzetet. Nem a sémákat szeretnék eljátszani, a figurákat nem egy ecsetvonással rajzolják meg, hanem többféle színnel, többféle igazsággal. Szerinte a Tartuffe-ök a világ bármelyik társadalmában jelen vannak, megtalálják azt a helyet, lehetőséget, amikor a többiek kárára léteznek úgy, hogy azt a többség nem is veszi észre.

- Soha nem gondoltam, hogy a Veszprémi Petőfi Színházban Marton László rendezésében eljátszom a Tartuffe-öt. Váratlan ajándék ez számomra. Nagyon szeretem ezt a közeget, a partnereimet. Az egyetemista fiatalok jelenléte pezsgővé teszi az előadást, tétre menő helyzeteket teremt.

Az Orgont alakító Kossuth-díjas Lukács Sándor
Fotó: Penovác Károly / Napló

Az Orgont alakító Kossuth-díjas Lukács Sándor azt mondta, a Tartuffe minden idők egyik legjobb színpadi alkotása.

- Orgon szerepe ajándék egy színész számára. A kábulattól a zsarnokig, őrületig jut el, hogy aztán rázuhanjon a pusztító kijózanodás. Előadásunk a már-már beteges hiszékenységről, az ördögi farizeusságról és mindezek vérlázítóan tragikus, ugyanakkor komikus következményeiről szól. Örülök, hogy újra dolgozhattam Marton Lászlóval, akit mélyen érintettek a vele kapcsolatos események. Oberfrank Pál igazgató kitűnő csapatot hozott létre és biztos vagyok benne, hogy mind a magunk, mind a közönség számára veszteség lett volna, ha nem jön létre ez az előadás.

Lukács Sándor több alkalommal játszott már Moliére darabban. Első komolyabb vígszínházi főszerepe szintén egy Moliére műhöz fűződik, Marton László 1973-ban a Vígszínházban vitte színre a darabot Darvas Ivánnal, Halász Judittal és Lukács Sándorral a főszerepekben. Orgon szerepét most először alakítja. A klasszikus darabnak a múltban, jelenben, jövőben egyformán erős a sugárzása. A képmutatásról, hiszékenységről szól a mű és azokról a figurákról, akik ezt kihasználják.

Pernelle asszony szerepében: Zsurzs Kati
Fotó: Penovác Károly / Napló

Zsurzs Katit eddig elkerülték a Moliére szerepek. Most öröm számára, hogy Veszprémben ebben a darabban játszhat. – Mindenki ráismerhet a saját életében való problémákra, visszaélésekre, emberi gyarlóságokra, bigottságokra; nagyon sok minden van a darabban, ami mai életünk része. Fantasztikus érzés azt versben elmondani, amit ma is érzek. Pernelle asszonyt alakítom, aki nagyon szerelmes Tartuffe-be és nem hajlandó tudomásul venni, akkor sem, amikor kiderül róla, hogy kicsoda ő valójában. Érdekes, hogy a több száz évvel ezelőtt írt sorokban ennyire magunkra ismerünk. Vas István fordítása fantasztikus, nagy öröm és feladat nekünk is, a fiataloknak is úgy beszélni versben, hogy igazi szöveget adjunk.

Zsurzs Kati elmondta, a szereplők közül mindenkit ismert, de még nem játszott velük. Régen jobban elváltak egymástól a társulatok, a vígszínházi kollégákkal nem játszott egy színpadon.

A veszprémi előadást a Kossuth-díjas rendező, Marton László állította színpadra. Radnóti Zsuzsa dramaturg évtizedek óta munkatársa, mindketten Vas István fordítását tartják a legérvényesebbnek, legszebbnek.

- Nagyon kevesen gondolják a Tartuffe című komédiáról, hogy milyen elképesztő költői erővel íródott. André Malraux azt mondta, hogy Baudelaire a Tartuffe monológokból tanult szerelmi költészetet. Ez nemcsak egy elképesztő humorú és szerelmi költészetű, de egy különleges és szenvedélyes darab. A másik nagyon izgalmas kérdés, hogy az emberi hiszékenységet miként lehet kihasználni, hogyan válik az ember a saját hiszékenységének áldozatává. A történet két hőse Orgon, a hiszékeny ember és Tartuffe, korunk embere, aki tudja, a hiszékenységet hogyan kell kihasználni, az embert a saját hiszékenységén keresztül manipulálni. Mindezt azért teszi, hogy egyre feljebb haladjon a társadalmi ranglétrán.

Marton László 2014-ben Kanadában rendezte az előadást. Formájában, a darab mondandójának végig gondolásában talán van hasonlóság, de ennek az előadásnak a részletei nem hasonlítanak a kinti előadásra, mert a színészek tehetségéből, alkatából, fantáziájából, kreativitásából más megoldások születnek. Amikor kiválasztja a színészeket, szereplőket, és elemzi a szerepek jellemét, egészen más megoldások jutnak az eszébe. Ennek az előadásnak a részletei nem hasonlítanak a kinti előadásra, mert a színészek tehetségéből, alkatából, fantáziájából, kreativitásából más megoldások születnek.

A rendező elmondta, több darab is szóba került, például Gyurkovics Tibor egyik műve, akinek erős veszprémi kötődése volt, és Turgenyev Egy hónap falun című színműve. Végül Oberfrank Pállal közösen azért választották Moliére Tartuffe című komédiáját, mert a világirodalom egyik legjobb, legszebb darabja. Nagy öröm, hogy a veszprémi közönség is láthatja ezt a remekművet, nagyszerű szereposztásban, kiváló művészekkel. Mindannyiukat lázba hozat a mű szépsége. A darab különleges formátuma, az egyre-másra felfedezett új-és új értékei mindenkit rabul ejtenek évszázadok óta, és most is, a próbák során. Olyan ez a remekmű, mint egy különleges csiszolt gyémánt, nyilatkozta. Mindig mást és újat láttat az idők folyton változó fénytörésében. Ezek a szövegekből és a kialakuló szituációkból felfedezett új-és új mélyrétegek váratlan, mához szóló felfedezéseket, szórakoztató újdonságokat kínálnak az előadást létrehozó alkotóknak, és a veszprémi nézőknek is.

A címszerepet a Kossuth-díjas Gáspár Sándor alakítja
Fotó: Penovác Károly / Napló

- Ma, amikor nagyon sok technikai eszközt használnak az emberek, szembesülünk azzal, mennyiféle lehetőség és veszély rejlik abban, hogyan használjuk az internetet, a közösségi oldalakat. Annak is lesznek haszonélvezői, akik ilyen módon befolyásolják az embereket, hatalmat tudnak szerezni. Arról, hogy az ember lehet saját hiszékenységének áldozta, a Tartuffe nagyon komoly kérdéseket tesz fel.

Hozzátette: ez volt az egyik legszebb próbaidőszak az életében, élmény volt együtt dolgozni a színészekkel, tehetségesen és kreatívan vettek részt a próbán. Kerekes Vikivel és Zsurzs Katival még nem dolgozott együtt, Lukács Sándorhoz és Gáspár Sándorhoz régi szálak fűzik, Oberfrank Pál tanítványa volt. Sokat kapott ettől a társulattól, munkától.

Marton László jól ismeri a veszprémi színházat, minden előadását látta itt Latinovits Zoltánnak és Horvai Istvánnak, aki évenként rendezett egy-egy eseményszámba menő bemutatót. Horvai közeli barátja volt. Jól emlékszik az akkor is csodálatos társulatra, Szoboszlay Sándorra, Tánczos Tiborra, Végvári Tamásra, Balázs Péterre, Meszléry Juditra, Dobos Ildikóra és a többiekre. Volt egy évad, amikor barátja, Kapás Dezső az osztályát hozta Veszprémbe, Murányi Tündével, Alföldi Róberttel. Mint mondta, több érzelmi kötődéssel érkezett a Petőfi Színházba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában