a mítoszokat le kell bontani

2019.02.24. 07:00

Kovács Emőke: A Balaton a magyar tudatban közös nyelvet jelent

Kovács Emőke neve ismerős lehet azoknak, akik érdeklődnek a Balaton története iránt. Öt megjelent kötete közül három foglalkozik a Balaton történetével, és rengeteg előadást is tart. Legutóbb Balatonfüreden lehetett vele találkozni, ahová a Nők a Balatonért Egyesület meghívására érkezett, és elfeledett balatoni művészekről beszélt.

Sági Ági

Miért érdekli önt ennyire a Balaton?

– Kaposváron születtem, és a nyarakat Fonyódligeten töltöttem, ezért már gyerekkorom óta nagyon erősen kötődöm a Balatonhoz. A XIX–XX. századi történelem a fő kutatási területem, és amikor az ELTE BTK-ra jártam, elkezdtem átnézni a tóval foglalkozó XIX. századi újságokat, kiadványokat, memoárokat. Akkor jöttem rá, hogy nagyon sok helytörténeti munka és kutatás van a Balatonnal kapcsolatban, de összegző kiadványok nincsenek vagy idejétmúltak. Ekkortájt kezdtem tudatosan a Balatonnal foglalkozni. A tó története ugyanis kicsiben leképezi a magyar történelmet, mégis egy olyan szegmense a magyar kultúrának, amely nagyon sok sikertörténetet hordoz. Ráadásul az egészet keretezi a tó környezete, amely csodálatos, sokszínű természeti érték.

A Balaton felvirágzásának története egybeesik az önt érdeklő történelmi idő­szakkal.

– Az északi partot a XVIII. századtól meghatározták a gyógyító források, a savanyúvizek, Hévízen a gyógyforrás vagy Zánkán a Vér-kút. A XIX. század második felére kezdett kialakulni a klasszikus fürdőkultúra, egyrészt a monarchiabeli fürdőéletbe is bekapcsolódott a Balaton, másrészt elkezdték a déli vasúti pálya építését, amely a déli partot is bekapcsolta az életbe, és itt is virágzó fürdőhelyek jöttek létre.

Kovács Emőke: A Balaton a magyar tudatban közös nyelvet jelent. Ez független a politikától vagy a mindennapoktól, ez egyfajta pozitív összetartó erő Fotó: Sági Ági/Napló

Mennyire lehet a helytörténeti munkákra támaszkodni?

– Kiváló települési helytörténészekkel dolgozhatok együtt. Lelkes és jó kutatókkal találkozom, akiktől rengeteget tanulok, de már önmagában ebbe a balatoni közösségbe tartozni is nagyon jó. Minden egyes balatoni településnek, akár a déli, akár az északi parton található, megvan a saját jellegzetessége, különleges története.

Sokan foglalkoztak már ezzel a területtel?

– Sokan kutatták már a Balatont, de még mindig vannak kiaknázatlan részek. Egyrészt az egyéni sorsok vagy családtörténetek a Balaton körül, vagy ami engem különösen érdekel, a két háború közötti Balaton története. Az nagyon érdekes időszak, hiszen Trianon után Magyarország néhány kivétellel elvesztette magaslati fürdőhelyeit, turisztikai bázisait. Ekkor egy jól összehangolt kormányzati koncepció mentén elindult egy Balaton-fejlesztési program a hozzá kapcsolódó propagandával és reklámmal.

Bár a történeti tények nyilván érdekesek magukban is, de ezeket olvashatóvá, közérthetővé kell tenni.

– Nekem tanár szakos diplomám is van, és pedagóguscsaládból jövök, ahol mindig azt tanították, hogy az öncélú tudás nem hasznos. Amikor megjelent az első kötetem a Balatonról, még a pályám legelején jártam, és nagyon meglepett a könyvet kísérő hatalmas érdeklődés. Elhívtak előadásokat tartani, rádióban, tévében szerepeltem. Akkor jöttem rá, hogy ezeknek a kutatásoknak küldetésrészük is van. A történeti sík ismertetése mellett ezekkel lehet a Balatont is népszerűsíteni, a kutatásoknak tudományos ismeretterjesztő szerepük is van. Én ugyan klasszikus történészi iskolát jártam végig, de a köldöknéző kutatói lét nem annyira az én világom. Bár az ELTE-n megvédtem a disszertációmat, és tanítottam az egyetemen, szeretek nagyobb közönséget megszólítani, és az elmúlt évtizedekben úgy alakult, hogy a Balaton lett a központi témám.

Kell erre külön fül, hogy az ember kicsemegézze a történeteket egy levéltári anyagból?

– Nagyon érdekes, hogy szinte minden forrásban találkozik az ember valahogy a Balatonnal, akár egy-egy utalás vagy emlék formájában. Azt vettem észre, hogy a Balaton a magyar tudatban közös nyelvet jelent. Ez független a politikától vagy a mindennapoktól, ez egyfajta pozitív összetartó erő. Persze a mítoszokat le kell bontani, a történelmi tényeket tisztán kell látni, a maguk valóságában tálalni. Én nem teremtek mítoszokat, nem teremtek a Balaton köré történeteket, hanem azokat a történeteket emelem ki, amelyek a térséghez kötődnek. Bár a történetek között sok vidám, színes is van, szomorúak is akadnak. A tó környékét is érintették a diktatúra sötét évei, találkozom megrázó emberi sorsokkal is. A harag és részrehajlás nélküli történetírásban hiszek, ez igaz akkor is, amikor a tó történetét dolgozom fel.

KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK

Kovács Emőke balatoni kötetei a tó XIX. és XX. századi kultúrtörténetét mesélik el, a legérdekesebb történetekből szemezgetnek. Az első kötet 2007-ben jelent meg A 19. századi Balaton világa címmel. Ebben a szerző neves személyiségeken keresztül dolgozta fel a régió történetét. Találkozhatunk a Balatonon Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, Jókai Mórral és Blaha Lujzával is. A 2013-as A régi idők Balatonja című kötet történeti érdekességeket mesél el, a különleges balatoni táj sokszínű arcát mutatja meg. 2016-ban Régi Balaton címmel jelent meg a harmadik kötet, mely fotókkal és korabeli dokumentumokkal gazdagon illusztrált, és újabb fejezeteket tár fel a Balaton történetéből.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában