Anyanyelvünk érdekességei

2019.03.05. 11:00

Balázs Géza nyelvész tartott rendhagyó irodalomórát Sümegen

Dabronci, zalaszántói és sümegi 7., 8. osztályos diákoknak tartott rendhagyó irodalomórát az anyanyelvi nap tiszteletére Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató az anyanyelv főbb jellemzőiről, anyanyelvünk magyarságáról a Kisfaludy művelődési központban.

Tóth B. Zsuzsa

Balázs Géza: „Az anyanyelv kulturális érték, melyet őriznünk kell”

Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

Az előadó leszögezte, hogy kulturális értékünk az anyanyelv, amelyet védenünk kell, mert a nyelvek fogynak. A nyelvészek szerint a 21. század végére a jelenlegi több ezer nyelvből jó, ha pár száz megmarad, ugyanis kihalnak a nyelveket beszélő közösségek. A magyar nyelvet legalább 13 millióan beszélik, kis nyelv, de ma nem fenyegeti az eltűnés veszélye. A nyelvek jellemzőiből sorolva érdekességként elmondta, hogy legalább két hang kellene egy nyelvhez, de az unalmas lenne. – Megpróbálhatjuk megsaccolni, hogy hány magyar szavunk van, de nem tudjuk összeszámolni, hiszen folyamatosan hallunk újakat.

Balázs Géza: „Az anyanyelv kulturális érték, melyet őriznünk kell” Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

A leggazdagabb szókincsű magyar írónak Arany Jánost tartják, ő 22 423 szót használt. Egy ember szókészletében ez nagyon magas szám, hiszen egy átlagember néhány ezret használ, igaz, sok ezret ért. Ha sokat olvasunk és beszélünk, emelkedik ez a szám. Erre jó módszer a naplóírás – mondta az előadó, és ajánlotta a diákoknak, hogy naponta foglalják össze gondolataikat, vessék papírra, hogy aznap mi történt velük.

A következő témakörben azt fejtegette Balázs Géza, hogy honnan ered a nyelvünk. A tudomány álláspontja szerint alapvetően finnugor nyelvet beszélünk, legközelebbi nyelvrokonaink az észtek és a finnek. – Régi és távoli nyelvrokonság ez. Emellett területi rokonságok vannak, a török nyelvek és a szomszédos nyelvek szintén nagy hatással voltak a magyar nyelvre. Abban egyébként izgalmas dolog a hangutánzás. Sőt, valószínűleg valamilyen utánzásból ered eleve a nyelvek kialakulása is. Minden nyelvben van hangutánzás, de a magyarban nagyon erős. Elmondta még, hogy a nyelvjárásokban néha különbözik a férfi és női beszéd. Erre már Gárdonyi Géza is felfigyelt, aki szerint a nők másképp hümmögnek, mint a férfiak.

Izgalmas a kerek szavak kérdése is, amelyek oda és vissza olvasva ugyanazon értelműek. Ez a magyar nyelvnek egy olyan sajátossága, amely igen ritka. Az ikerszavak ugyancsak érdekesek, egyazon jelentésük van. De lehet, hogy idővel ezek közül az egyik rögzül, a másik kimegy a divatból.

Balázs Géza egyetemi tanár a magyar nyelvvel és folklórral foglalkozik. Az országot járva előadásain a játékos nyelvi jelenségekre hívja fel a figyelmet, könnyedséget csempészve mondandójába. Úgy véli ugyanis, hogy általában az a vélemény a nyelvről, a nyelvtudományról, hogy száraz. Ennek ellenkezőjét szeretné bemutatni, szólva az érdekességekről, a színes, mindennapokhoz kapcsolódó dolgokról. Állítja, hogy az általános iskolás végzős diákok korosztálya fogékony erre, csak tudni kell őket megszólítani. Balázs Géza 15 évvel ezelőtt eljutott Közép-Amerikába, és rácsodálkozott a maja kultúrára, amely foglyul ejtette. Azóta négyszer járt Mexikóban és Guatemalában, valamint a világ több más részén is, ahol az eltűnt, összeomlott kultúrákat kutatta. Útjairól könyvet írt A körbejárt Föld címmel, 450 fotóval illusztrálva.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában