Jókai Kör

2019.03.30. 16:00

Nemes Nagy Ágnes mitikus költészetéről tartottak előadás Pápán

A Jókai Kör legutóbbi rendezvényén Pataky Adrienn irodalomtörténész, az Irodalmi Magazin szerkesztője, a Balassi Intézet óraadója tartott előadást Nemes Nagy Ágnes mitikus költészetéről.

Laskovics Márió

A Jókai Kör márciusi rendezvényén a Pápai Református Gyűjtemények könyvtárát megtöltő közönséget Stankovics Marianna elnök köszöntötte, közreműködtek a református kollégium diákjai és hallgatói.

Pataky Adrienn irodalomtörténész elmondta, modern és kortárs magyar irodalommal foglalkozik. Többek között az 1946-tól mindössze két éven át működő, betiltott Újhold szépirodalmi folyóiratot kutatja, melynek egyik legnagyobb vezéralakja Nemes Nagy Ágnes volt, akkori férjével, Lengyel Balázs íróval indították el. A Kossuth-díjas költőnő, műfordító, esszéíró, pedagógus szövegeit elemzi és kiadja.

Pataky Adrienn irodalomtörténész Nemes Nagy Ágnes mitikus költészetéről tartott előadást a Jókai Kör legutóbbi rendezvényén
Fotó: Laskovics Márió

Mint megtudtuk, Nemes Nagy Ágnes 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, ez évben jelent meg első verseskötete Kettős világban címmel. Az 1950-es években ritkábban publikált, 1958-tól szabadfoglalkozású író. Legjelentősebbnek tartott kötete, a Napforduló 1967-ben jelent meg, továbbá az 1991-es halála előtti utolsó évtizedeiben alkotott szövegei jelentősek, innovatívak.

– A 1940-es években a folyóirat szerkesztői között ott volt például Weöres Sándor, Pilinszky János, Örkény István, Ottlik Géza is, akik lírája és prózája a világháború utáni egzisztenciális válságra épülő új hangot jelentett, ez a kirekesztettség-tapasztalat 1956 táján még inkább kicsúcsosodott. Érdemes megemlíteni, hogy 1986-ban az Újhold újjáéledt évkönyvek formájában – idézte fel Pataky Adrienn.

Nemes Nagy Ágnesre jellemző az objektivitás, mitikusságáról ritkábban esik szó. Pedig költészete ókori római-görög, illetve keleti hagyományokba ágyazódik, ez tulajdonnevekben, valamint bújtatottan jelenik meg. Mint elhangzott, fontos kép nála a fa, mint az eget és földet összekötő lény. Az isteneket szoborszerűen ábrázolja. Az előadó megjegyezte, Nemes Nagyot előadásokkal, művei kiadásával lehetne népszerűsíteni, a gyerekverselő skatulyából az oktatás, a szakmai tudományos konferenciák emelhetik ki. Összegyűjtött versei száz addig kiadatlan költeményével 2016-ban, interjúi pár hónapja jelentek meg. Az esszékötet még várat magára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában