A népművészet jelképei

2019.05.23. 11:00

Felvidéki alkotóművész munkáiból nyílt kiállítás Ábrahámhegyen

A szlovákiai Nagymegyerről érkező Molnár János festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg a Bernáth Aurél Galériában.

Tóth B. Zsuzsa

Molnár János festőművész, grafikus képeire a hagyománytisztelő, szakrális művészet, az ősi jelképekhez való ragaszkodás jellemző Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

Fotós: Tóth B. Zsuzsa/Napló

Köszöntőjében Vella Zsolt polgármester elmondta, náluk régóta képzőművészetet szerető önkormányzati képviselő-testület dolgozik.

– Magasra tették a mércét, akik annak idején elkezdték a kiállítások szervezését. Szerencsére ma is sokan itt vagyunk, hiszen mindannyiunknak szívügyünk, hogy ilyen kiváló rendezvények legyenek nálunk – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy Somogyi György Miklós művészettörténész ezúttal is remek ötlettel állt elő, hogy a tavaszi tárlaton Molnár János festő alkotásait mutassa be a galéria. A nagymegyeri művész részéről pedig megtisztelő, hogy Ábrahámhegyen is kiállít.

A tárlatot rendező Somogyi György Miklós megnyitójában arról beszélt, hogy Molnár János képein jellemzően a magyar népművészet jelképvilága jelenik meg.

Molnár János festőművész, grafikus képeire a hagyománytisztelő, szakrális művészet, az ősi jelképekhez való ragaszkodás jellemző Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

– Hagyománytisztelő, szak­rális művészet jellemző rá. Az ősi jelképekhez való ragaszkodás és mindaz, amit a hagyomány tisztelete jelent, elválaszthatatlan a szakralitástól. Attól a felfogástól, hogy ezt a világot a teremtő hozta létre és igazgatja. A hagyományos művészetnek a modern törekvéssel szemben az egyik legfőbb jellemzője, hogy nem kritizálja a valóságot. Igyekszik mindennek inkább a színét és nem a viszályát szaporítani – mondta Somogyi György Miklós.

A jász származású alkotó a népcsoport múltjáról beszélt, művészetében visszanyúlt a 900-as és 1000-es években megjelenő magyar festészethez.

– Ez az 1500-as évekig tartott, amíg a török le nem radírozott mindent. Ekkor eltűnt a magyar festészet, ami szinte csak a templomi építmények freskóit jelentette. Csak a Székelyföldön és a Szepességben maradt fenn valamennyi. Amikor pedig már a Habsburgok bejöttek, a nyugati művészetnek hódoltunk – mondta. Beszélt még arról, hogy a szakrális festészet a vallási élet jeleneteit ábrázolta csak, és azon képek üzeneteit, tanulságait közvetítette a közösségnek. – A hit segít a közösségbe való beilleszkedésben. Aki hittel végzi a dolgát, bizonyos szinten az szakrális cselekedetnek, istentiszteletnek minősül. Nemes munkát kell végezni, és úgy, hogy váljon az az egyén javára és a közösségnek a hasznára is. Ezt jelenti a közösségi festészet: amikor a hazámért, honfitársaimért dolgozom – szögezte le Molnár János.

A megnyitón a Magyarhang zenekar közreműködött. A tárlat június 23-ig látogatható Ábrahámhegyen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában