A pásztormúlt őrzője Zircen járt

2019.08.09. 07:00

Csikóstól tanulta meg az ostorkészítést Szőke Péter

Szőke Péter népi iparművész, a Guzsalyas Egyesület elnöke Békés megyéből érkezett többedmagával a bakonyi betyárnapokra. A pásztoréletet jelenítették meg a zirci rendezvényen, nagy sikerrel.

Juhász-Léhi István

Szőke Péter egy hortobágyi csikóstól tanulta a mesterséget

Fotó: Juhász-Lévi István

Ő maga ostorkészítő, ám az általa vezetett egyesület elsődleges feladata az, hogy a Békés megyében közel 100 éve dolgozó pásztoremberek munkáit felelevenítse – árulta el. A kis-sárréti karikás ostort hirdetik, hiszen ezek a tárgyak nemrégiben kerültek elő a feledés homályából.

Szőke Péter egy hortobágyi csikóstól tanulta a mesterséget
Fotó: Juhász-Lévi István

– Az 1920-as, 30-as években készültek azok a darabok – mutatja –, ám a pásztorok már nincsenek köztünk, nem maradt fenn utánuk csak pár ostor – mondta Szőke Péter. Ők az ostort hitelesen készítik el újra, és igyekeznek, hogy a települési és megyei értéktárakba bekerüljenek ezek a tárgyak, hogy megmaradjanak az utókor számára.

A betyárnapokra elhozták a pásztorélet viseletét és felszereléseit is: kulacs, bicskatartó, karikás ostorok is láthatók voltak. Természetesen volt a sátrukban kis-sárréti karikás ostor is, egy 1929-est meg is mutatott az iparművész.

– A pásztorkodás Békés megyében közel 80 esztendeje megszűnt úgy, ahogy annak idején létezett – árulta el. – Ezek a pásztorok uradalmiak voltak. Hogy mi a különbség? A hortobágyiakhoz képest az, hogy Debrecen városa felkérte a számadókat, és a számadó választott maga mellé embert. Békés megyében ez úgy nézett ki, hogy volt az uradalom, a gróf birtoka, és a családból kerültek ki azok a pásztorok, akik bent éltek az uradalomban, ellentétben a hortobágyival, aki kiment a pusztába, és a családja egy évben két­szer-háromszor látta.

Kiderült az is, hogy van különbség a két ostorfajta között, hiszen amíg a Hortobágyon negyvennyolc – úgynevezett – pillangót kötöznek fel az ostor nyelére, a Kis-sárrét pásztorai 150–260 pillangót is felkötöttek. Ezek körömnyi pillangók, amelyek pikkelyszerűen helyezkedtek el a nyélen. Különbség van az ostor nyele között is, de a kis-sárrétiből csak kerek formájút találtak Szőke Péterék.

A népi iparművésznek nem volt a családjában olyan, aki ennek a hagyománynak az ápolásával foglalkozott volna, így ő Szabó Gábor hortobágyi csikóstól tanulta meg a karikás ostor készítésének csínját-bínját.

– A rám hagyott tudást próbálom másoknak is átadni – vallotta meg. – Minden évben van egy karikásostor-készítő táborunk Gyula mellett. Tavaly 14-en voltunk, idén tí­zen, ami nem rossz szám.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában