Üvegbe foglalt szentségek

2019.08.22. 07:00

Koronázási jelvények a Tejfalussy kanonoki házban nyílt kiállításon

Szócska Györgyi ötvös-, iparművész, formatervező és Bodnár Boglárka üvegfestőművész kamarakiállítása nyílt a veszprémi Tejfalussy kanonoki házban.

Balla Emőke

A látogatók érdeklődve tekintették meg a különleges kiállítást

Fotó: Nagy Lajos

Az Üvegbe foglalt magyar szentségek – A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények című tárlat augusztus 20-i megnyitóján Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.

Magyarország Mária országa. Egy egyszerű magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe lett. 1953-tól 1978-ig a koronát az Egyesült Államokban, a Fort Knox katonai támaszponton őrizték. 1978-ban a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét Magyarországra kerülhetett. Az igazgató bemutatta a művészeket: a Kárpátalján született Szócska Györgyi ötvös-, i­par­művész, formatervezőt és Bodnár Boglárka üvegfestőművészt.

A látogatók érdeklődve tekintették meg a különleges kiállítást
Fotó: Nagy Lajos

A védelmező koronázási palást, az erőt adó országalma, a jogar és a korona kizárólag a magyarság ereklyéi, Szent István király hagyatéka. A két művész ezen szentségeket álmodta üvegbe, melyek egyedi technikájukkal, térhatású ábrázolásukkal és sajátos színvilágukkal adnak különleges élményt a XXI. század látogatójának. Az igazgató Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész gondolatát idézte: „Nincs még olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg a lelkünket, mint az üvegfestészet. Az üvegfestményeken beömlő világosság maga a színesített napfény.”

Prokopp Mária, az ELTE Művészettörténeti Intézetének professzor emeritusa azt mondta: az üvegfestészet Magyarországon a művészet fontos része volt a 10-11. századtól, a romantikától kezdve, de igazán a gótikában teljesedett ki. Szólt arról, hogy a magyarok számára az összes koronázási jelvény nagy jelentőségű. Beszélt a koronázási palástról, mely itt készült a veszprémi kolostorban. Pontosan tudjuk, melyik évben: 1031-ben. A palástot gazdag tematika jellemzi, megjelenik rajta a fiatal keresztény Magyarország.

A miseruha összetett kompozícióját liturgikus szövegek alapján tervezték meg. A próféta-, apostol- és vértanúsor képei a kúppalást alakú felületen egymás alatti sávokban helyezkednek el. Legfelül az Atyaisten áldó keze, alatta Krisztus és Mária az angyalokkal, majd a mennyei hierarchia szerint a próféták, apostolok és vértanúk következnek. Szócska Györgyi művészi vízióját szeretné a közönségnek átadni, bemutatni, mondta a művészettörténész.

A megnyitón közreműködött Nagy Csaba lantművész.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában