Előadás Pápán – Kalandosabb a korona a története, mint eddig tudtuk

Újdonságok a Szent Korona történetéről és külföldi útjairól címmel tartott előadást Pál­ffy Géza történész, kutató, az MTA doktora a minap a Jókai Mór Városi Könyvtárban az Országos Könyvtári Napok keretében.

A veszprémi származású előadónak négy könyve jelent meg a könyvtár kiadásában. Pálffy Géza hét éve vezeti azt az akadémiai kutatócsoportot, amely a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel.

– A keletkezésével sokan foglalkoztak, és csak koncepciókat gyárthatunk, de valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogyan szerelték össze a koronát, mert nincsenek dokumentumok. Szapolyai János székesfehérvári, illetve IV. Károly, az utolsó magyar király koronázása közötti időszakban viszont bőven vannak források, több újat felfedeztünk – fűzte hozzá az előadó.

Szólt többek között a Szent Korona külföldi útjainak rejtélyeiről, keresztjének elferdüléséről, valamint legrégebbi hiteles ábrázolásának keletkezéséről.

Mint kiderült, megfejtették a Szent Korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezéstörténetét. Ez az 1550-es években Augsburgban készült, s ma Münchenben őrzik. A híres Fugger bankárcsaládnál sosem volt a magyar korona, de részben nekik köszönhető az ábrázolás fennmaradása. Előkerültek továbbá különleges dokumentumok a koronázási jelvényekről, a koronaláda legkorábbi leltárai, vagy I. Lipót összefoglalója a korona 1660-as évekbeli Pozsonyból Bécsbe menekítéséről.

– Sokkal kalandosabb a korona története, mint eddig feltételeztük. Sorsfordulóit, melyek egyébként meghatározzák az ország sorsfordulóit, mára alaposabban ismerjük. Például ha nem rabolják el a koronát 1440-ben, akkor vélhetően Hunyadi Mátyás nem uralkodik, ugyanis nincs interregnum, válsághelyzet, Hunyadi János nem kormányzó. Mátyás pedig csak végvári tisztként vonult volna be a magyar történetírásba – említette meg.

Pálffy Géza érdekességként elmondta, hogy a koronát 1608-ban, Pozsonyban tették fel a magyar címerre. Ekkortól kezdte a politikai elit az uralkodón túl magával a rendi nemzettel is azonosítani, és a függetlenség jelképévé, az ország szimbólumává vált.

A legkorábbi szent koronás zászló az Esterházyak tulajdonában maradt fenn a 17. századból, s ma Fraknó várában őrzik.

A korona keresztje 1638-ban Pozsonyban egy királyné koronázásakor ferdülhetett el, amikor durva módon törték fel a ládáját, mert Bécsből rossz kulcsot hoztak.