Az 1919-es év fordulatos történelmi eseményeit taglalja a Veszprémi Szemle

Közel egy órás előadást tartott az eseményen Bödők Gergely történész, a CLIO Intézet ügyvezetője a magyarországi vörös terrorról.

Földes Ferenc főszerkesztő elmondta, az ide utolsó Veszprém Szemle erőteljesen „figyelt” Veszprém 1919-es történésire: Karlinszky Balázs, az Érseki és Főkáptalani Levéltár igazgatója ennek kapcsán Az első világháborút követő forradalmak történései a veszprémi Szent Mihály plébánia Hostoria Domusában címmel írt tanulmányt. Ugyanitt, a Forrásközlés elnevezésű rovatban, Rainer Pál, a Laczkó Dezső Múzeum főmuzeológusának írását, Az 1919-es román megszállás emlékei a Laczkó Dezső Múzeumban címűt olvashatjuk. Ugyanő írt tanulmányt a magyarországi Tanácsköztársaság helye szerveinek bélyegzőiről, amelyek szintén a múzeumban lelhetőek fel.

Énekes Ambrus történelem, latin, filozófia tanár Brusznyai Árpád önvallomását publikálta az 1956. november 1–3 közötti tevékenységéről, míg Kovács Győző Gyula meteorológus, helytörténeti kutató pedig Veszprém 2017. évi meteorológiai viszonyairól írt. A várostörténet folyóirat helyt adott Káplán György írásának is, amely Jutasról szól: „Jutasról elmenni lehet, de elszakadni soha”.

Gy. Lovassy Klára, Peremartoni Nagy Sándorról, míg Rásky Mihályné Kováts Sándorról írt nekrológot a lapba, de olvasható Pálmann Judit könyvszemléje – benne Wöller István 90. születésnapjára megjelent könyvvel – is.